Erről egyelőre semmit nem tudunk, csak hogy az écskai Lázár kastély víztornya volt hajdanán, kb. 1 perc után kezddik a tornyos rész.
A videóért köszönet Kovács Károlynak (ismét)!
|
|
Erről egyelőre semmit nem tudunk, csak hogy az écskai Lázár kastély víztornya volt hajdanán, kb. 1 perc után kezddik a tornyos rész.
A videóért köszönet Kovács Károlynak (ismét)!
A volt Szolnoki MÁV Járműjavító műemlék víztornyát a térszkenner bevetését követően - alig meglepő módon - ismét egy kuriózumnak számító technológia alkalmazásával igyekeztünk megvizsgálni.
Az első helyszíni méréseink alkalmával lehetetlen volt megközelíteni a tartály széthulló burkolatát és a tető állapotáról sem kaphattunk pontos információt. Az esetleges jövőbeli rekonstrukció érdekében mindenképpen szükség volt olyan fényképfelvételekre, melyek a tetőt ábrázolják. Ezekből a jövőben jó eséllyel méretadatokat is ki lehet nyerni, de az eredeti szerkezeti felépítést mindenképpen lehet e módszerrel dokumentálni. Mivel a torony közelében nincsen olyan magas épület, ahonnan a torony tetejét lehetett volna fotózni ezért a légifotózás módszere tünt a legjobb megoldásnak.

Ezt a bejegyzést átdátumoztam mára, bár már korábban írtam.
2005. április 3-án alakultunk (volna) meg, de olyan jól sikerült az első összejövetel, hogy minden lett, csak alakulógyűlés nem. Végülis nem baj, nagy igény nem volt az offline alakulásra, mindig is virtuális társaság volt ez, leszámítva a néhány közös kirándulást.
Szóval néha azt hiszem, hogy rajtam kívül is van néhány víztoronyrajongó (no meg Zsuzsin kívül persze). Hát akkor most meghirdetem, lehet csatlakozni a VBK-hoz, továbbra is virtuálisan, de legalább a csatlkozás nem annyi lesz, hogy valaki félévente ránéz a viztorony.hu-ra, hanem valóban, pár kattintással csatlakozik. A többit majd meglátjuk.
Szóval itt lehet csatlakozni: kozossegek.inda.hu/viztorony
Nem kell hozzá semmi más, csak egy Indapass (regisztráció). Ilyenje ma már szinte mindenkinek van, ha mégsincs, akkor pár kattintás.
Várok mindenkit szeretettel, aki valaha is küldött fotót, eljött egy víztoronylátogatásra, szereti a víztornyokat és esetleg a jövőben tenne is majd értük valamit (gondolok itt a pusztuló öreg víztornyainkra).
A VBK "papíron" a Budapesti Városvédő Egyesület egyik csoportja, aki akar, beléphet az egyesületbe is (egy ezres az éves tagdíj), de ezzel most igazából nem foglalkozom.

Április 7-én folytatódik a tavaly márciusban indult kávéházi rendezvénysorozat, a Kinnarps Szalon, melynek programjában ezúttal víztornyokról lesz szó.
A használaton kívül helyezett víztornyok sorsa néhány örömteli esetben nem az elbontásukkal pecsételődött meg, hanem lelkes és kreatív, nem ritkán tehetős emberek mentették meg őket az enyészettől itthon és külföldön egyaránt.
Izgalmas példák során mutatjuk be a függőleges életszervezés lehetőségeit luxus és mezei kivitelben. Víztornyász építészek élménybeszámolói színesítik az előadást mind a tervezés-kivitelezés, mind a bennlakás vonatkozásában.
Előadó: Gábor-Szabó Zsuzsanna okl. építészmérnök, víztoronykutató
Vendégelőadó: Kugler Katalin, Europa Nostra-díjas építészmérnök
Mindez 17:45-kor kezdődik, a munkahelyről pont oda lehet érni.
Kinnarps Hungary Kft.
1133 Budapest, Váci út 92.
Aki hamarabb érkezik, 17:00-tól még Gulyás Judit, nívódíjas textildesigner előadását is meghallgathatja a legújabb trendekről és egyedi szőnyegeiről.
19:00-kor sorsolás is lesz!
Ha dedikált Víztornyok Magyarországon c. könyvet szeretnél, mindenképp gyere:)
Részvételi szándékodról visszajelzést várunk a kinnarps@viztorony.hu emailcímre!
Az archív fotó forrása az esztergomi Duna Múzeum:

Hajós György Zielinski Szilárd c. könyvében van két, a cementgyárat érintő rész, melyeket alább idézek.
Az első írás egy kürtőre rögzített 20 m magasságban lévő vasbeton tartályról szól, a második írás pedig a fent említett toronyhoz nagyon hasonló szerkezetű víztoronyról. Úgy tűnik, hogy mindkét esetben igaz az, hogy a tervek egy részét alvállalkozóként a francia Hennebique cég készítette. Ez egy jelentős momentum, hiszen a vasbeton-építés hőskorában ez a cég volt az, amelynek a vasbeton szabadalmára és annak Zielinski által való hazai meghonosítására épült az országban a vasbetonszerkezetek gyártása és elterjesztése.
Tehát:
idézet Hajós György: Zielinski Szilárd c. könyvének 100. oldaláról (Kiadó: LOGOD Bt. Budapest 2004)
"Vízmedence és kürtő Beocsinban (munkaszám: 72)
A Beocsini Cementgyárban a 75 m3 befogadóképességű víztárolót (víztornyot) az 50 m magas kürtővel kombinálva tervezték. Az iroda egy falazott kürtő tervét küldte meg Hennebique-éknek és kért arra vasbeton tervet víztartállyal együtt. Hennebique cég 1902 október 17-én kelt, 1:100 léptékű tervet és október 20-án költségvetést küldött.
A terv 3,00 belső átmérőjű, 30 cm falvastagságú, 50 m magas, állandó keresztmetszetű kürtő, 4,50 m mélyre alapozva, melyre 20 m magasban 5,50 m magas 2,50 m belméretű, a kürtőt gyűrűszerűen övező vasbeton víztartály van ráépítve, úgy, hogy a kürtő és a gyűrű között 18 cm légrés van. A víztartály fenéklemeze 15 cm, oldalfalai 15 cm-ről felfelé 10 cm-re csökkennek. Iratok hiányában a továbbiak nem ismertek.
Beocsin víztorony (munkaszám: 165)
300 m3 vizet befogadó medence. A Hennebique cég 1902. április 24-én kelt terve szerint 12 pilléren fekvő gerendarácson a talaj felett 25,00 m magasságban lévő medence belső átmérője 10,50 m. Fenéklemeze 14 cm, oldalfala 14 cm-ről felfelé egyenletesen 8 cm-re csökken. A medence magassága 4,06 m, töltésmagasság 3,80 m. Pillérek keresztmetszete 45/45 cm, 2,20 m-enként 20/30 m keresztmetszetű gerendával merevítve.
Az iroda terveinek statikai számításait Réthy készítette (ez az egyetlen ismert statikai számítás, melyet nem Zielinski, vagy Jemnitz írt alá). A részlettervek keltezése 1904. december 2. A pillérek kengyelezése már kör keresztmetszetű vassal történt és azok hurokszerűen valamennyi függőleges vasat összefogják. Irat hiányában más nem ismert."

Fotó: Kovács Károly, az Újvidéki Apollo tv dokumentumosztályának szerkesztő-rendezője
PORT.hu Bringa Expo és Kiállítás 2009.

Fotó: Ágoston István
Találtam egy VBK-klónt, British Water Tower Appreciation Society néven.
A tevékenységük hasonló a miénkhez, de ők pénzt szednek a tagságért (persze nálunk is lehet tagdíjat fizetni az anyaegyesületünk felé, ha valaki komolyan gondolja...)
Egyébként gyülekeznek, kiállítanak, kirándulnak, de inkább a távolból szemlélik szívesen a víztornyokat, mert félnek a veszélyektől.
Ja amúgy a BWTAS tagjai itt láthatóak!
Engem ugyan nem hívtak meg, de két barátomat igen, úgyhogy akkor továbbítom nektek: 2009. március 4-én, szerdán 18 órakor víztornyos kiállítás nyílik az N&n galéria Gyarmathy Katalin termében. (1065 Budapest, Hajós utca 39.)
A Víztorony című kiállítást megnyitja Skardelli György építész.
A meghívó szövege:
Az elmúlt 100 év megépült víztornyait alapvetően 2 csoportra lehet felosztani: a II. világháború előtt épültek épület jellegű tömegképzéssel és az egyéb épületekre jellemző részletképzéssel megoldottak, s építészeti megjelenésük, cizelláltságuk koruk meghatározó és szép épületeivé emelte őket, s öregedésükben is méltóságteljes összképet mutatnak, míg az ötvenes évek utáni víztornyok formanyelve sokszor nem az építészet által meghatározott, hanem inkább a statikai, kivitelezhetőségi szempontoknak alárendelt pragmatikus építmények.
A koncepció lényege egy olyan forma megtervezése volt, mely folytatni kívánja a régi szép víztornyok részletgazdag megoldásait, ugyanakkor tiszta formáival és szerkesztésével a szerkezet építészeti eleganciáját állítja a középpontba. Ezért választottuk a gömbsüveg-héj formát, melyet az alátámasztó szerkezet nem csak egy pontban döf át, hanem az oszlopon kívül, ahhoz kapcsolódóan négy konzolgerenda is tart. Ezzel az óriási tömegű kehely alátámasztását próbáltuk hangsúlyozni, mindemellett az alátámasztás könnyedségét is kifejezve. Ez igényelte, hogy kilépjünk a tengelyes, általában körszimmetrikus oszlop sémájából, s aszimmetrikus alátámasztást javasoltunk. A forma /hasonlóképpen ahhoz, mint amikor egy kéz tart egy labdát/ két alkotóeleme a tartály és a láb elválnak egymástól, ezáltal a kehely – súlya ellenére – könnyedebbé és lebegőbbé válhat.
Perényi Tamás, Kolossa József - Narthex építészeti kft.
A lézerszkennerek felhasználása az örökségvédelemben dokumentálás céljából egyre népszerűbb eljárás a világ fejlett országaiban. Magyarországon ilyen technológiájú felméréssel még nagyon kis számú műemlék rendelkezik, köztük a Budavári Nagyboldogasszony-templom.
A mostoha sorsú ipari műemlékek dokumentálására tett kísérletekről nagyon keveset hallani mostanában, ezért kuriózumnak számít, ha egy korszerű, műszeres mérést éppen egy ilyen épületen végeznek el. A felmérés célja annak a bemutatása volt, hogy a módszer alkalmazása a nehezen megközelíthető, életveszélyesen leromlott állagú s ezért a sürgős beavatkozásra megérett épületeknél az első és legfontosabb feladata lehet az örökségvédelmi szakembereknek.
A felmért pusztuló műemlék: az egykori MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. (ma MÁV-GÉPÉSZET Zrt.) 109 éves víztornya, mely egyike hazánk 17 védett víztoronyának.

A Burken Kft. Laservision üzletágának munkatársaival együttműködésben elvégzett mérést szélcsendes, száraz időre kellett időzíteni, amire ideálisnak mutatkozott 2008. egyik májusi hétköznapja.
| |
Utolsó kommentek