Egy kis összefoglaló a HG.hu-n, katt ide.

És egy újabb apropó, hogy még ma meglátogassátok a Margitszgeti Víztornyot, én is így teszek, bringára fel!

Az archív fotó forrása az esztergomi Duna Múzeum:

Hajós György Zielinski Szilárd c. könyvében van két, a cementgyárat érintő rész, melyeket alább idézek.

Az első írás egy kürtőre rögzített 20 m magasságban lévő vasbeton tartályról szól, a második írás pedig a fent említett toronyhoz nagyon hasonló szerkezetű víztoronyról. Úgy tűnik, hogy mindkét esetben igaz az, hogy a tervek egy részét alvállalkozóként a francia Hennebique cég készítette. Ez egy jelentős momentum, hiszen a vasbeton-építés hőskorában ez a cég volt az, amelynek a vasbeton szabadalmára és annak Zielinski által való hazai meghonosítására épült az országban a vasbetonszerkezetek gyártása és elterjesztése.

Tehát: 

idézet Hajós György: Zielinski Szilárd c. könyvének 100. oldaláról (Kiadó: LOGOD Bt. Budapest 2004)

"Vízmedence és kürtő Beocsinban (munkaszám: 72)
A Beocsini Cementgyárban a 75 m³ befogadóképességű víztárolót (víztornyot) az 50 m magas kürtővel kombinálva tervezték. Az iroda egy falazott kürtő tervét küldte meg Hennebique-éknek és kért arra vasbeton tervet víztartállyal együtt. Hennebique cég 1902 október 17-én kelt, 1:100 léptékű tervet és október 20-án költségvetést küldött.
A terv 3,00 belső átmérőjű, 30 cm falvastagságú, 50 m magas, állandó keresztmetszetű kürtő, 4,50 m mélyre alapozva, melyre 20 m magasban 5,50 m magas 2,50 m belméretű, a kürtőt gyűrűszerűen övező vasbeton víztartály van ráépítve, úgy, hogy a kürtő és a gyűrű között 18 cm légrés van. A víztartály fenéklemeze 15 cm, oldalfalai 15 cm-ről felfelé 10 cm-re csökkennek. Iratok hiányában a továbbiak nem ismertek.

Beocsin víztorony (munkaszám: 165)

300 m³ vizet befogadó medence. A Hennebique cég 1902. április 24-én kelt terve szerint 12 pilléren fekvő gerendarácson a talaj felett 25,00 m magasságban lévő medence belső átmérője 10,50 m. Fenéklemeze 14 cm, oldalfala 14 cm-ről felfelé egyenletesen 8 cm-re csökken. A medence magassága 4,06 m, töltésmagasság 3,80 m. Pillérek keresztmetszete 45/45 cm, 2,20 m-enként 20/30 m keresztmetszetű gerendával merevítve.
Az iroda terveinek statikai számításait Réthy készítette (ez az egyetlen ismert statikai számítás, melyet nem Zielinski, vagy Jemnitz írt alá). A részlettervek keltezése 1904. december 2. A pillérek kengyelezése már kör keresztmetszetű vassal történt és azok hurokszerűen valamennyi függőleges vasat összefogják. Irat hiányában más nem ismert."

Fotó: Kovács Károly, az Újvidéki Apollo tv dokumentumosztályának szerkesztő-rendezője

Fotó: Frank Ivett

Egyedülálló építészeti különlegesség és idegenforgalmi látványosság lesz a Szent István téri víztoronyban megnyíló kávézó és kilátó. A novemberi közmeghallgatáson a felszólalók szinte egybehangzóan dicsérték a tervezett városrehabilitációt.

A műemlék víztorony köré hét magyar mérnök félalakos portréját állítják föl. Az első három szobor 2006 őszére készül el. Az első három szoborra tett javaslat szerint Zielinski Szilárd, Magyar Ede és Pálfy-Budinszky Endre félalakos portréját készítik el.

A bronz szobrokat világos mészkő vagy gránit talapzatokra állítják. Az alkotók kiválasztására kiírandó meghívásos pályázaton olyan helyi művészek kapnak lehetőséget, akiknek még kevés jelentősebb munkája díszíti a várost, vagy még egyáltalán nem került ki a kezük alól szegedi köztéri alkotás.
(Forrás: Délmagyarország Online)

Forrás: Hajós György: Zielinski Szilárd - a magyar Mérnöki Kamara első elnökének élete és művei

Hazánkban az első vasbeton-szerkezetű víztorony Kőbányán épült. A Zielinski-iroda ezt követően több víztornyot tervezett, külföldről is megkeresték víztorony tervezése ügyében...

Zielinski hagyatékában két terv található. Az egyiket 120 m3 befogadóképességű, 6,28 m átmérőjű és 3,50 magas medencerésszel tervezték, melynek padlósíkja a talajszint felett 20,00 m magasságban van, a víztorony 29,20 m. A medence oldalfala 8 cm vastag, melyet 30 cm széles légtér és 8 cm vastag külső vasbeton héjazat övez. Erről a megoldásról csak egy ceruzával rajzolt metszet ismert, azon keltezés nincs, egyéb irat nem tartozik hozzá, feltehetően az első megoldása vázlataként készült. Ezt tekinthetjük a vasbeton szerkezetű víztorony tervezés első hazai kísérletének....

A megvalósított víztorony medencéjének befogadóképessége 350 m3. A Hennebique cég 1902. május 7 keltezéssel készített 1:000 léptékű tervet..

Forrás: Hajós György: Zielinski Szilárd c. könyve

A kép Zielinski Szilárdot vagyis Szilárdkát ábrázolja még a reáltanodai rossz tanuló korából, amikor még sejtelme sem volt, hogy a József Műegyetem padjait fogja koptatni, s hogy majd ő lesz a hazai vasbeton építészet apostola és hát jópár víztorony meg miegymás fő konstruktőre s majd az ország és egyetemünk legeslegelső műszaki doktoraként fog a katedrára lépni és még a tudományegyetemről is átjárnak majd a hallgatók, hogy az előadásait hallgassák és irigyeljék a mérnök hallgatókat, hogy milyen szép hivatást választottak, amiről a Tanár úr felejthetetlen szavai győzik meg őket. Szilárdka a gimiben egyedül a földrajzot imádta ezért a többi jegyeit nem is
taglalnám, a Hajós könyvben minden benne van... még csak annyit, hogy az ő szülinapja május 1-jén volt, akkor lett volna 144 éves. A halálának pedig épp a 80. évfordulója van, s mivel a Mérnöki Kamarának is ő volt az élharcosa és első elnöke ezért ebben az évben kifejezetten is rá emlékeznek.

- írja a Toronyőrnek Gábor-Szabó Zsuzsanna, a magyar víztoronykutatás nagyasszonya, 2004. májusi levelében

ehhez nem is tudok mit hozzátenni, csak tátom a szám...

"Az 1838-ban alakult híres Pesti Hengermalom Társaság Széchenyi támogatásával a Lipótvárosban a spanyol származású Valero Antal selyemgyára mellett (ma: Honvédelmi Minisztérium) építette fel a város első gőzmalmát. Ez a Honvéd u. - Balaton u. - Falk Miksa u. - Markó u. tömb északi részét jelenti. A városrész fejlődése miatt (Országház, Szabadság tér) a malmot le kellett bontani, így a társaság Budára költözött. Lágymányoson, a Hengermalom út 51. alatt 1911-re épült fel az új üzem. Tervezője a magyarországi vasbeton-használat atyja, Zielinszki Szilárd volt. " - írta Ercsényi Balázs, a hengermalmos dilemmámat olvasva. Köszi az infókat.