Az archív fotó forrása az esztergomi Duna Múzeum:

Hajós György Zielinski Szilárd c. könyvében van két, a cementgyárat érintő rész, melyeket alább idézek.

Az első írás egy kürtőre rögzített 20 m magasságban lévő vasbeton tartályról szól, a második írás pedig a fent említett toronyhoz nagyon hasonló szerkezetű víztoronyról. Úgy tűnik, hogy mindkét esetben igaz az, hogy a tervek egy részét alvállalkozóként a francia Hennebique cég készítette. Ez egy jelentős momentum, hiszen a vasbeton-építés hőskorában ez a cég volt az, amelynek a vasbeton szabadalmára és annak Zielinski által való hazai meghonosítására épült az országban a vasbetonszerkezetek gyártása és elterjesztése.

Tehát: 

idézet Hajós György: Zielinski Szilárd c. könyvének 100. oldaláról (Kiadó: LOGOD Bt. Budapest 2004)

"Vízmedence és kürtő Beocsinban (munkaszám: 72)
A Beocsini Cementgyárban a 75 m³ befogadóképességű víztárolót (víztornyot) az 50 m magas kürtővel kombinálva tervezték. Az iroda egy falazott kürtő tervét küldte meg Hennebique-éknek és kért arra vasbeton tervet víztartállyal együtt. Hennebique cég 1902 október 17-én kelt, 1:100 léptékű tervet és október 20-án költségvetést küldött.
A terv 3,00 belső átmérőjű, 30 cm falvastagságú, 50 m magas, állandó keresztmetszetű kürtő, 4,50 m mélyre alapozva, melyre 20 m magasban 5,50 m magas 2,50 m belméretű, a kürtőt gyűrűszerűen övező vasbeton víztartály van ráépítve, úgy, hogy a kürtő és a gyűrű között 18 cm légrés van. A víztartály fenéklemeze 15 cm, oldalfalai 15 cm-ről felfelé 10 cm-re csökkennek. Iratok hiányában a továbbiak nem ismertek.

Beocsin víztorony (munkaszám: 165)

300 m³ vizet befogadó medence. A Hennebique cég 1902. április 24-én kelt terve szerint 12 pilléren fekvő gerendarácson a talaj felett 25,00 m magasságban lévő medence belső átmérője 10,50 m. Fenéklemeze 14 cm, oldalfala 14 cm-ről felfelé egyenletesen 8 cm-re csökken. A medence magassága 4,06 m, töltésmagasság 3,80 m. Pillérek keresztmetszete 45/45 cm, 2,20 m-enként 20/30 m keresztmetszetű gerendával merevítve.
Az iroda terveinek statikai számításait Réthy készítette (ez az egyetlen ismert statikai számítás, melyet nem Zielinski, vagy Jemnitz írt alá). A részlettervek keltezése 1904. december 2. A pillérek kengyelezése már kör keresztmetszetű vassal történt és azok hurokszerűen valamennyi függőleges vasat összefogják. Irat hiányában más nem ismert."

Fotó: Kovács Károly, az Újvidéki Apollo tv dokumentumosztályának szerkesztő-rendezője

 PORT.hu Bringa Expo és Kiállítás 2009.

Fotó: Ágoston István

Találtam egy VBK-klónt, British Water Tower Appreciation Society néven.

A tevékenységük hasonló a miénkhez, de ők pénzt szednek a tagságért (persze nálunk is lehet tagdíjat fizetni az anyaegyesületünk felé, ha valaki komolyan gondolja...)

Egyébként gyülekeznek, kiállítanak, kirándulnak, de inkább a távolból szemlélik szívesen a víztornyokat, mert félnek a veszélyektől.

Ja amúgy a BWTAS tagjai itt láthatóak!

Egy lakássá alakított cseh víztrorony, lányokkal...

Engem ugyan nem hívtak meg, de két barátomat igen, úgyhogy akkor továbbítom nektek: 2009. március 4-én, szerdán 18 órakor víztornyos kiállítás nyílik az N&n galéria Gyarmathy Katalin termében. (1065 Budapest, Hajós utca 39.)

A Víztorony című kiállítást megnyitja Skardelli György építész.

A meghívó szövege:

Az elmúlt 100 év megépült víztornyait alapvetően 2 csoportra lehet felosztani: a II. világháború előtt épültek épület jellegű tömegképzéssel és az egyéb épületekre jellemző részletképzéssel megoldottak, s építészeti megjelenésük, cizelláltságuk koruk meghatározó és szép épületeivé emelte őket, s öregedésükben is méltóságteljes összképet mutatnak, míg az ötvenes évek utáni víztornyok formanyelve sokszor nem az építészet által meghatározott, hanem inkább a statikai, kivitelezhetőségi szempontoknak alárendelt pragmatikus építmények.

A koncepció lényege egy olyan forma megtervezése volt, mely folytatni kívánja a régi szép víztornyok részletgazdag megoldásait, ugyanakkor tiszta formáival és szerkesztésével a szerkezet építészeti eleganciáját állítja a középpontba. Ezért választottuk a gömbsüveg-héj formát, melyet az alátámasztó szerkezet nem csak egy pontban döf át, hanem az oszlopon kívül, ahhoz kapcsolódóan négy konzolgerenda is tart. Ezzel az óriási tömegű kehely alátámasztását próbáltuk hangsúlyozni, mindemellett az alátámasztás könnyedségét is kifejezve. Ez igényelte, hogy kilépjünk a tengelyes, általában körszimmetrikus oszlop sémájából, s aszimmetrikus alátámasztást javasoltunk. A forma /hasonlóképpen ahhoz, mint amikor egy kéz tart egy labdát/ két alkotóeleme a tartály és a láb elválnak egymástól, ezáltal a kehely – súlya ellenére – könnyedebbé és lebegőbbé válhat.

Perényi Tamás, Kolossa József - Narthex építészeti kft.

A lézerszkennerek felhasználása az örökségvédelemben dokumentálás céljából egyre népszerűbb eljárás a világ fejlett országaiban. Magyarországon ilyen technológiájú felméréssel még nagyon kis számú műemlék rendelkezik, köztük a Budavári Nagyboldogasszony-templom.

A mostoha sorsú ipari műemlékek dokumentálására tett kísérletekről nagyon keveset hallani mostanában, ezért kuriózumnak számít, ha egy korszerű, műszeres mérést éppen egy ilyen épületen végeznek el. A felmérés célja annak a bemutatása volt, hogy a módszer alkalmazása a nehezen megközelíthető, életveszélyesen leromlott állagú s ezért a sürgős beavatkozásra megérett épületeknél az első és legfontosabb feladata lehet az örökségvédelmi szakembereknek.  

A felmért pusztuló műemlék: az egykori MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. (ma MÁV-GÉPÉSZET Zrt.) 109 éves víztornya, mely egyike hazánk 17 védett víztoronyának.

A Burken Kft. Laservision üzletágának munkatársaival együttműködésben elvégzett mérést szélcsendes, száraz időre kellett időzíteni, amire ideálisnak mutatkozott 2008. egyik májusi hétköznapja. 

Na jó, de melyiket nézzük meg? Maradjunk Magyarországon, lehet szavazni, jöhetnek a kedvencek, várom a hozzászólásokat. Ahol már voltunk, oda úgysem megyünk, de van még párszáz másik víztorony. Lássuk, melyik a legérdekesebb!

Egy német és egy francia könyv gazdagítja a VBK házikönyvtárát, ezekről a fórum könyvjánló topikjában olvashattok szokás szerint [itt], a másik kettőt viszont azért emelem ki külön, mert teljes terjedelemben elérhetőek a viztorony.hu-n. Egyszerűen beszkenneltük őket, íme:

Acélszerkezetű víztornyok [1969]

Acél és vegyesszerkezetű víztornyok [1975]

És volt még egy ilyen is 1977-ből, ez már rég fent van, de legyen akkor innen is elérhető:

Acélszerkezetű víztornyok típusai, főbb jellemzői

Még 2006-ban ellátogattunk Hajmáskérre, megnéztük a "kastélyt" és a dombon álló víztornyot is. Az előbbiben készült ez a kisfilm:

Laci Lipcsében járt, fényképezett nekünk egy szép tömzsi tornyot. 
1902-ben épült, 53 m magas és 1500 m³-es, íme:

A képre kattintva egy kis galériába jutsz, ahol ízelítőt láthatsz a kiállításból is. Hát, elég németes, szép sorban vannak a képek, de elég unalmas, a miénk sokkal jobb volt. Sőt, ez nem is kállítás, csak valaki kinyomtatta viszonylag nagyban a víztornyos fotóit.