Szerencsére nem sült el rosszul, hogy a Kultúrház is meghirdette tegnap este a mai kis víztorony-látogatásunkat, egész sokan voltunk így. Kicsit késve, de (legalább felfokozozz izgalommal és várakozással) bejutottunk, mindenki egyből fel a lépcsőn, aztán a tartály alatti tér korom sötétjében persze megtorpantak, akik kisgyerkőcökkel érkeztek. Előre mentem a nagy sárga elemlámpával, így már mindjárt más volt.
Kis pihenő a tartály alatt, aztán máris irány tovább a tartály mellé, majd a hosszú létrán fel a magasba. Majd még továbba az ismeretlenbe. Eddig azt hittem, hogy fent korom sötét lesz és maximum por. Ehelyett világos volt (hiszen vannak a tetőn ablakok) és csupa élet! Vagy 100 galamb, egy tucat fióka, néhány tojás...
És ami ehhez jár: vastag guano réteg, 3-4 galambtetem (per négyzetméter). És ami ehhez jár: bűz és por. De azért szép ám ott fenn :)

Remélem senki nem kapott el semmilyen betegséget, így utólag belegondolva elég nagy vakmerőség volt oda felmenni.

Fotók lesznek majd, egyelőre nem értem haza a gépemhez. Akinek sikerült valami jót készíteni, küldje mailben vagy adok ftp hozzáférést!

Egyébként ha ma nem lettünk madárinfluenzások, akkor soha. Nekem azóta fáj a torkom. Meg kicsit a fejem.

 

Gázóra címmel nyílik kiállítás az N&n galériában (1065 Budapest, Hajós utca 39.)
megnyitja: Schneller István építész
kurátor: Cseh Zsolt építész

 

 

Az Óbudai Gázgyár elhelyezkedése és a térségben megvalósuló infrastrukturális fejlesztések révén a Fővárosi Önkormányzat egyik legértékesebb, eddig nem hasznosított ingatlana. Jelenleg a területen lévő talajszennyezettség jelentősen csökkenti az ingatlan értékét, azonban a terület potenciálja tagadhatatlanul kedvező, az ipari műemlékekben rejlő fejlesztési lehetőség a magas költségek ellenére is vonzó, egyedi alkalom. A tervezett infrastrukturális beruházások, mindenekelőtt az Aquincumi híd megépítése a mostaninál nagyságrendekkel kedvezőbb pozícióba hozzák majd a területet.

A terület felértékelődését hozhatja a szomszédos Óbudai Hajógyári Sziget déli részének fejlesztése is. A két terület egységes stratégia alapján történő, átgondolt fejlesztése egymást erősítő hatású, és a tágabb térségre is pozitívan hat. Politikai döntés szükséges azonban a terület sorsáról, hiszen fővárosi tulajdonként mind privatizációra, mind saját célú (kulturális, idegenforgalmi, irodai, stb.) fejlesztésre alkalmas. Ezért is sürgető feladat, hogy a városvezetés megvizsgálja a privatizációra, illetve a saját célú fejlesztésre vonatkozó alternatívák előnyeit és hátrányait, és a részletes vizsgálatok alapján döntsön a Gázgyár jövőjéről.

A városnak biztosítania kell, hogy a terület integrálódni tudjon a városszövetbe, a Duna-part megközelíthető legyen és folyamatos Duna-parti sétány jöjjön létre. Tisztázni kell, hogy milyen funkciók a kívánatosak és melyek nem: a terület sem jelenleg, sem az Aquincumi híd megépítése után nem helyszíne jelentős lakásépítési fejlesztésnek. Az illetékes főpolgármester-helyettes kulturális koncepciójában és a múzeumi fejlesztések előkészítése során készített szakmai anyagaiban a Gázgyár területén, annak ipari épületeiben kulturális funkciók létrehozását tartja célszerűnek: Országos Műszaki Múzeum, Csodák Palotája, Építészeti Múzeum, Magyar Fotográfiai Múzeum. A kulturális funkciók jól kapcsolódnának az Aquincumi Múzeumhoz, a műszaki tematika pedig jól kiegészítené a szomszédos Graphisoft Parkban folyó informatikai fejlesztési funkciót.

A kulturális funkció megjelenése mellett az is alapvető fontosságú, hogy a Gázgyár ipari műemlék-együttese értékéhez méltó módon, a kulturális örökségvédelem és a 21. századi építészeti elvárásoknak megfelelően kerüljön megújításra.
Az N&n galéria kiállítása megvalósult külföldi gázgyári revitalizációs példákkal szemlélteti a fejlesztési potenciált, bemutatja a Gázgyár múltját a Gázmúzeum gyűjteményéből származó eredeti beépítési és épülettervek alapján, jelenlegi helyzetét Bácsi Róbert fotográfiái segítségével, és a területre készülő tervek közül is felvillant néhányat.

Milyen a jó kiállítás? Gázgyáros-víztonyos-érdekes-izgalmas. Szerintem.

Egy érdekes gondolat hangzott el a toronyban (vagy a tetején), miszerint egyáltalán nem biztos, hogy egy víztorony sorsának jót tesz, ha a műemlékvédelem rátelepszik. Onnantól erősen meg van kötve a keze a tulajdonosnak, nem csinálhat benne, rajta akármit. De legfőképp szinte semmit. Ez sok esetben igenis szükséges és fontos, de ugyanígy ellehetleníti az értelmes hasznosítást.
Jó példa erre az újpesti víztorony. Se kívül, (állítólag) se belül nem lehet átalakítani, így viszont nem jó semmire. Senki nem fog költeni rá egy fillért sem. Ahhoz, pedig, hogy még száz évig álljon, biztosan kell majd felújítást végezni. Szóval a huszonkettes csapdája...

Tegnap végigbringáztam a várost, közben útba esett a népligeti víztorony is. Tavalyelőtt beszéltem az ott lakó úrral, aki akkor is és most is arról panaszkodott, hogy félméteres guano van fent, már az ajtót sem lehet kinyitni. Tavasztól őszig óriási legyek lepik el, és bűz terjeng - ami nem csoda. De nem is méltó egy ilyen szépséges száztizenéves épülethez. A víztorony tulajdonosi viszonya a margitszigetihez hasonló: a tulaj a főváros, a kezelő a vízművek. Senki nem tartja karban, nem is takarítják, semmi nem történik, csak pusztul. Szokásos egymásra mutogatás. Talán jövő vasárnap megtudhatjuk azt is, mi lesz a sorsa ennek a toronynak. Érdeklődve hallgatta beszámolómat a VBK-ról, jól meg is hívtam, felcsillant a szeme, szerintem eljön.

Technikatörténeti múzeum lesz a szegedi Szent István téren

A szegedi Szent István téri víztorony fölújítása után technikatörténeti múzeumot rendeznek be a műemlék épületben. Foucault-inga jelzi a Föld forgását, s több látványos kísérletet mutatnak be a fizika történetéből.

A fizika szépségeinek népszerűsítésére technikatörténeti kiállítást rendeznek a fölújított szegedi Szent István téri víztoronyban, ahová feltehetően számos iskolai csoport is ellátogat majd.

Albert Einstein éppen száz esztendeje adta közre a fizika új távlatait megnyitó relativitáselméletét, ezért az 2005-ös esztendőt a fizika évének nyilvánította az Európai Fizikai Társaság. A fölhíváshoz az ENSZ is csatlakozott. A helyi programokat az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja, a Szegedi Tudományegyetem és a városi önkormányzat szervezi.

A rendezvények célja a fizika iránti érdeklődés fölkeltése. A tudományág eredményeit előadás-sorozattal, diákpályázatokkal, játszóházakkal, szabadtéri fizikai napokkal, bemutatókkal népszerűsítik.

A terv részeként, technikatörténeti múzeumot rendeznek be a fölújított Szent István téri víztoronyban, ahol többek között a Föld forgását jelző Foucault-ingát is fölszerelik majd, amelyre bizonyára sokan lesznek majd kívánciak. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat rendezvénysorozatának lebonyolítását egymillió forinttal támogatja a szegedi önkormányzat.
(forrás: delvilag.hu)

Meg egy másik cikk ugyanitt: delvilag.hu/cikk...

Fotó: Frank Ivett

Egyedülálló építészeti különlegesség és idegenforgalmi látványosság lesz a Szent István téri víztoronyban megnyíló kávézó és kilátó. A novemberi közmeghallgatáson a felszólalók szinte egybehangzóan dicsérték a tervezett városrehabilitációt.

A műemlék víztorony köré hét magyar mérnök félalakos portréját állítják föl. Az első három szobor 2006 őszére készül el. Az első három szoborra tett javaslat szerint Zielinski Szilárd, Magyar Ede és Pálfy-Budinszky Endre félalakos portréját készítik el.

A bronz szobrokat világos mészkő vagy gránit talapzatokra állítják. Az alkotók kiválasztására kiírandó meghívásos pályázaton olyan helyi művészek kapnak lehetőséget, akiknek még kevés jelentősebb munkája díszíti a várost, vagy még egyáltalán nem került ki a kezük alól szegedi köztéri alkotás.
(Forrás: Délmagyarország Online)

"Most lett műemlék az 1910 és 1913 között Reichl Károly építészeti és Weisz Albert technológiai tervei alapján épült Óbudai Gázgyár épületegyüttese is, amelynél ipartörténeti, városképi és építészeti szempontok indokolták a védelmet. A gázgyári komplexumban található például olyan ipari objektum is, mint a kátránytorony, a víztorony, a benzolfinomító, a szivattyúház."

Kaptam egy kis listát a helyileg védett műemlékekről és kiszűrtem belőle a víztornyokat. Hááát, elég kevés, ahhoz képest, hogy hány víztorony érdemelné meg a védettséget. Lássuk:

Település	Rendelet	Utca	Helyrajzi szám	Megnevezés
Budapest 04. ker.	54/1993	Árpád út	71420	víztorony
Budapest 09. ker.	8/1996	Gubacsi út 6/A-B	38113/14	volt Sertésvágóhíd / víztorony
Budapest 09. ker.	8/1996	MÁV telep 15/III	38241/18	víztorony
Budapest 17. ker.	50/1995	Rákoshegy, Kép u. 7.	123050	víztorony
Budapest 18. ker.	54/1993	Gyömrői út 85-91.	154444/1	Masterfil Pamutfonóipari Vállalat (víztorony)
Budapest 23. ker.	54/1993	Soroksár-Péteri major	188041	víztorony
Debrecen	16/2001	Pallagi út	22335	víztorony
Dombóvár	30/1999	Hunyadi tér	782/1	Víztorony
Gödöllő	15/1993	4894 út	jan.55	víztorony
Győr	10/1997	Budai út	2001	víztorony
Győr	10/1997	Hédervári út 20.	10569	Víztorony
Kaposvár	38/1995	Szőlőhegyi út	15262	Víztorony
Nagykanizsa	40/1997	Teleki út	-	régi víztorony
Orosháza	18/2001	Ady E. u. 3/a.	2362 előtt	víztorony
Orosháza	18/2001	Könd u. 1.	569	víztorony (Kútmúzeum)
Sátoraljaújhely*	13/1999	Dohány u. 1-3.	-	dohánygyár, irodaház és víztorony
Siófok	23/1997	Szabadság tér	6286	Víztorony
Szeged	49/2000	Szent István tér	2820	víztorony
Szombathely	6/2001	Brenner patak	8532	új víztorony
Szombathely	6/2001	Szt. István park	febr.03	régi víztorony
Tapolca*	8/1998	Darányi Ignác u. 19.	2738	víztorony
Tatabánya	22/1995	-	-	Erőmű Víztorony
Tetétlen*	11/2002	Kültelki baromfitelepen lévő	152/2	víztorony rom
Tordas*	10/2000	Erdőmajor	-	víztorony
Velence	16/2001	Ország út	7	víztorony (Agrokomplex)
Forrás: teir.vati.hu
* ezekről eddig fogalmam sem volt, indulhat a hajtóvadászat, ki ér előbb oda??

Ja és ha már lista, akkor van egy kis kupac még, amkiről nincs fotó:
- Szarkaváron a Somssich grófok egykori kastélyában - ami most szálló - saját, különbejáratú torony. persze pocsék állapotban (Somogy megye)
- Ócsai 300 m3-es emeltfejű víztorony (Pest megye).
- Az ókígyósi Ybl-tervezte Wenckheim-kastély tornyában is volt víztartály (Békés megye).
- Újkígyósi 500 m3-es változó keresztmetszetű v.b. víztorony (Békés megye).
- Seregélyesi 500 m3-es emeltfejű víztorony (Fejér megye).
- Ercsi 500 m3-es emeltfejű víztorony (ez szerintem másik lehet, mint ami megvan) (Fejér megye).
- Gyulavári 300 m3-es változó keresztmetszetű v.b. víztorony
- Dunavecsei 1000 m3-es vb. víztorony (Bács-Kiskun megye).
- Táplánypuszta, közel a (talán) Révay-kastélyhoz (Győr-Moson-Sopron megye).
- Aba-Felsőszentivánon az egykori Zichy-kastély közelében (Fejér megye).
- Apagy, helyi védettségű víztorony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

(update2008: némelyikről már van fotó!)

A Ferencvárosi Önkormányzat - 2000-től érvényben levő - 8/1996.(III.4.) sz. rendeletének 1. sz. melléklete szerint a MÁV telep 15/III (38241/18 hrsz) víztorony védett ipari épület. Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz belőle az átépítés után. Hétfőn meglátogatom.

Szabályozási tervlap (1,2 MB pdf ) Forrás: ferencvaros.hu

Valószínüleg nem jut hasonló sorsra a Mester utcai sertésközvágóhídi víztorony. A Külső Mester utcai üzleti park szabályozási terve szerint a víztorony helyi védettségű épület. Remélhetőleg az osztrák tulajdonos valami értelmes dologra fogja hasznosítani ezt a (szó szerint és képletesen:) egyedülálló épületet.

Ha valaki többet tud a projektről, nyugodtan írja be a fórumba, bátran nyithat neki új topikot is!