Szerintem legyen az, hogy minden hónapban megnézünk egy víztornyot kívül-belül. Lehetne ez a hónap víztornya például.
Ígértem az újpesti (Árpád úti) meglátogatását őszre. Valószínüleg hétköznep munkaidőben lehet bejutni. Akit így is érdekel, kérem jelezze mailben nekem és elindítom a szervezést. Jó kis torony, érdemes megmászni.

Valamikor mostanában készül el a Víghtorony (IX. kerület, Gyáli út - Máv-munkástelep) teljesen. Értsétek ezalatt a torony telkének tereprendezését. János egy kis összejövetelről beszélt legutóbb telefonon. Ha lesz ilyen, akkor a dátumot szétkürtölöm a Hidrogombóc Hírlevélben + persze itt a szájton.

Rengeteg fotó érkezett a nyáron, elkezdem apránként felpakolászni.

Zsuzsi végre itt is bemutatja Gőztornyát. Ide klikk! Belőle lett a szeptemberi hónap víztornya.
(itt pedig erősen kibővített összefoglaló a szolnoki víztoronyról)

De talán a legfontosabb víztornyos hír: javában folyik a szegedi (Szent István téri) matuzsálem felújítása. Kaptam erről is egy rakás képet. De jó nekem :) Be kéne dobnom a közösbe. Íme itt van! Szegedé az október!
(itt pedig a felturbózott toronyleírás)

 

Szegeddel kapcsolatban további információk és képgaléria a térről itt.

És állítólag a Széchenyi téren ingyenes WiFi elérést biztosít az önkormányzat.

 

Komolyan mondom, hogy a dunántúli víztoronyvadászat tökléletesen sikerült.
Ragyogó napsütés, jó társaság, okosan megtervezett útvonal, tucatnyi víztorony, melyek között meglepetés is volt, amire nem is számítottunk. Finom ebéd, kedves emberek az egész úton, így bejuthattunk sok helyre. 428 kép (856 MB) készült, persze nem csak víztornyokról. Az alábbiakban a Gábor-Szabó Zsuzsi jegyzetei alapján összeállított útinaplót olvashatjátok:

Az első állomásra 10:45-kor érkeztünk:
Alcsútdoboz, Alcsút - Hatvanpuszta
Amiért ide jöttünk, az egy "mosonmagyaróvári-típusú" víztorony egy lótenyésztéssel foglalkozó műemléki védettségű majorság (1827) középpontjában. A hatszögletű víztorony állapota siralmas, a terő részben hiányzik, a lábai, falai omladoznak. A középső láb részben elbontva, miközben hozzáépítettek egy vakolatlan téglafalat. Egyik szemem sír, hogy ilyen állapotban van, a másik nevet, hogy találtunk egy régi víztornyot, amiről eddig semmit nem tudtam, csak azt, hogy állítólag létezik.

A következő megállónk 11:30-kor:

Vál - Marianna-puszta Dreher-birtok

A szerszámgéptároló szín tetején víztorony "Kivehető víz 50 m3" felirattal. Körben azonos stílusú tároló épületek, istálló és lakóépületek. Lovak a karámban, és egy óriási ugatós komondor szabadon. Emberek sehol. Attila volt a legbátrabb, kiszállt a kocsiból, és köszönt a kutyának, aki sarkonfordult és úgy eltűnt, hogy az alatt az egy óra alatt, amíg ott voltunk, nem találkoztunk vele, pedig az egész majort bejártuk. Jó kutya.

Zsuzsi jegyzetel tovább, immár a faluban:

12:35
Vál: István tér 4.
Középkori templomtorony kb. "Attila-átmérőjű" hajdani (kb. XVIII. sz.) óraszámlapokkal.
Mellette Római katolikus templom, melyet Ürményi József országbíró építtetett 1819-24 között. Klasszicista, 4 ión oszlopos portikuszos homlokzata miatt volt figyelmünkre méltó. Ürményi-mauzóleum a templom mögötti Kálvária csúcsán a temetőben 1834-ből.

14:00
Vál: Vajda János költő emlékháza
Háromosztatú, takaros kis parasztház a költő munkásságáról szóló kiállítással és egy bútorozott szobával, ahol két szülőszéket is láttunk.

közben:
Nepomuki Szent János öntöttvas szobrocskája a Váli-vízen átívelő hídnál

15:35
Tordas - Erdőmajor (helyileg védett műemlék)
Birodalmi lépegető-fajta víztorony betonból és téglából

16:10 Martonvásár: vasútállomás
Vasúti, hasáb alakú, szabadonálló kéttartályos típustorony.

16:12 Martonvásár: vasútállomás melletti dombon, a régi magtár mellett háromlábú acélszerkezetű víztorony, aminek a lábait nemrég kékre festették.

közben: Csirke-ebéd, lottózás, napozás

16:25 Ráckeresztúr: Terményszárító üzem
Magtárral egybeépített, sűrűgerendás poroszsüveg födémes víztorony két egymás feletti szintjén szegecselt vastartállyal, melyekből a vizet kb. 10 éve ürítették le. A földszinten 20 m mély víztartály búvárszivattyúval. Takarmánybúzával teli vasbetonpilléres magtár szép (ötszelemenes egyenes vonalú dúcvezetéses süllyesztett, hagyományos) fedélszékkel.

Utána: Ercsi: útszéli víztorony a sok antennával. Egy lista szerint 500m3-es emeltfejű. Mivel nem volt másik torony Ercsiben, talán ez az.

Közben: Ercsi cukorgyári kápolna neogót stílusban ( képek: 1 | 2)
1934-ben szentelték fel, épült XI. Pius pápa apostolkodásának 12-ik esztenedejében

18:10 Sárosd: vasútállomás
Martonvásári-típusú víztorony ezúttal sínekre merőleges hossztengellyel.

18:25 Jakabszállás: régi (krumplialapú) szeszgyár épületéből átalakított, romos, vastartályos víztorony pincével, mellette egy "
aquabuzogány" :o)

A majorság részeként Eszterházy majd Weis kastély a XIX. sz. végéről szecessziós stílusú kovácsoltvas ablakrácsokkal és igénytelen hozzáépítésekkel.

19:10 Aba: vasútállomás
Meglepetésünkre Intze-tartályos, négyzeteshasáb alakú víztorony, a külső falán lévő mércéből ítélve 50 m3 -es (zöldre festett) szegecselt vastartállyal.

19:30 Felsőszentiván
Ötszintes, klasszicista stílusú műemlék víztorony, melybe hajdan szélkerék hajtotta fel a vizet. A háborúban szétlőtték, a szélkerék helyett vörös csillagot kapott.

 

Elmentem megnézni a gázóra című kiállítást. Csodaszép dolgokatt láttam, és jól megnézem őket, mégis óriási hiányérzrettel jöttem haza.

Ha vége le a kiállításnak, elrakják megint a fiók mélyére a víztorony-metszeteket és alaprajzokat, a régi fotókkal együtt.

És akkor nem lesznek elérhetők esetleg megint évekig-évtizedekig. Na itt az alkalom, kedves VBK tagok, van itt egy szép nemes feladat. Megszerezni a kiállítás anyagából a lehető legjobb minőségű másolatokat, vagy szkenneléseket. Ha valaki vállalkozik rá, írjon nekem, adok segítséget, merre kellene elindulni.

A május elsejére tervzett VBK találkozó érdeklődés hiányában elmarad (egy valaki jelezte, hogy jönne, neki köszönöm szépen.) Sőt, én magam nem is szervezek ilyeneket ezentúl, viszont ha lesznek, szívesen elmegyek.
(Kivételt képez az újpesti víztorony meglátogatása, itt már csak időpontot kell egyeztetnem, viszont biztosan hétköznap lesz. Majd jelzem itt valahol a szájton, hogy aki akar, az el tudjon jönni.)

Ma kicsit kirándultam erre-arra. Beugrottam egy röpke víztorony-látogatásra Répai Évához, a sárga torony lakójához. Két és fél éve jártam nála. Ezen a képen itt balra a víztorony tetején - a vörös csillagot tartó állványra épült pódiumon - állok ma délután, mikor még sütött a nap. Remélem a történelmi illusztráció miatt nem fogja rám senki tiltott önkényuralmi jelkép használatát :) (Ha mégis, előbb nekem szóljon...) Naszóval: Ez a pár méteres állványzat a torony tetején nem feltűnő, talán lentről nagyon észre sem lehet venni. Viszont onnan körülnézni elég bizsergető érzés.

Ugyan volt nálam egy kölcsön-fényképező, de sajnos csak 32 MB-os kártya volt benne, erre nem is gondoltam, mikor elhoztam, azt meg elkattintgattuk a tetőn, és nem akartam kitörölni őket, alig van képem magamról :)

A tartályszinten túl sok változás nincs, leszámítva, hogy van villany, illetve lebontották az állványerdőt.

Lejjebb viszont sok újdonság van: padlóburkolat a legtöbb helyen, itt-ott parketta, máshol járólap. Sőt: fürdőszobák, wc-k és elkészült a korlát is mindenhol.
Van négy olyan szint, aminek a sorsa épp kérdéses, lehet, hogy kiadó lesz. (Ha Évától megkapom a hirdetés szövegét, itt a viztorony.hu-n megtalálod majd!) Lift még nincs, az ugyanis 8 milliónál kezdődik.

Hát igen, van olyan önkormányzat, amelyik pénzt kér egy víztorony átalakításáért, és van olyan is, amelyik támogatja azt. János szerencsésebb volt. Ráadásul az ő tornya jóval kisebb... Na mindegy, ezek már régi történetek, nézzünk inkább előre:

Meghívtam Évát is a harmadikai összejövetelre, mint a honi víztorony-átalakítás úttörőjét. Remélem eljön.

Tóth Péter üdvözletét küldi Temesvárról. Én pedig indulok Gödöllőre.

 

Gödöllőn csodaszép idő volt, és pár tucat ember, akik eljöttek megnézni a víztornyot. Hallhattunk sok érdekeset, de bocsi, nem jegyzeteltem, csak figyeltem, meg a kutyákat lestem, megvannak-e még :o) Volt versike és zene is, igazi víztorony-ünnep. Egy valami volt nagyon furcsa. Amikor a beszélgetés során elhangzott a szó, hogy "víztorony", mindig felkaptam a fejem: azt hittem, engem szólítanak. Ez azért már súlyos tünet, nem? :o)))))))))

Akik lemaradtak, ízelítőt kaphatnak a képekből, és a Jánossy György építésszel 1982-ben készült interjúból¹. Íme:

• Opeion: Ez a víztorony volt az első önálló munkád?
• Jánossy György: Nem, rengeteg volt előtte, önálló is.

• 1954-ben vagy 1957-ben készült?
• Évszámot tőlem ne kérdezzetek, mert arra nem emlékszem. Valamikor az ötvenes évek közepén épült. Abban az időben több víztornyot is terveztem. Volt egy víztoronypályázat Szigetszentmiklósra, ott is hasonló, kettős téglahéjú körperipterosz tornyot rajzoltam. A gödöllői megbízást akkor kaptam, amikor a gödöllői egyetem lakótelepe épült. A torony a HÉV végállomása fölötti dombtetőn áll.

Ez a hely vízválasztó a Duna-Tisza közén - a környék legmagasabb pontja, szép kilátás nyílik róla minden irányban. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze.

Az egyik lépcső a vízmedencéhez a másik a kilátóhoz vezet - "ördöglépcső" módjára elkerülik egymást. A víztartályt a belső téglafal tartja. A torony külső felülete fehérre festett nyerstégla A tetején álló kúp alakú sisakkal fedett üvegdobozra végül is nem került obszervatórium; azóta is üresen áll.

• A torony az ötvenes évekből való, stílusa mégsem szocreál. Talán csak a téglafelületből alig kiugró párkány és a négyzetes, keretezett ablakok utalnak a korra.
• Igen. A szocreál alóli kibúvás egyik tisztességes módja a skandináv vonal követése volt. Mi Dániából kézben hoztuk haza a nagy Asplund-monográfiát, és jól ismertük az egész skandináv építészetet. Kay Fisker, C. F. Moller hagyományőrző építészete, Asplund finom klasszicizálása jól felhasználható példa volt akkor számunkra. Ez a skandináv íz érezhető első munkáimon, a miskolci egyetem hat kollégiumi épületén, és ezen a víztornyon is. Klasszikus elem rajta a zárópárkány, de profilja összenyomott, visszafogott. Egyébként a profil, a párkány nem véletlen találmány az építészetben. Megosztja, értelmesen tagolja a felületet. Hiányzik a profil a mai házakról, félelmetes az üresség a mai homlokzatokon.

• És a posztmodern homlokzatok?
• A posztmodernek többsége felületes, a történeti formákból találomra válogatnak. Ma az egyetemi oktatás sehol sem tanítja meg olyan alaposan az építészettörténetet, a formatant, mint negyven évvel ezelőtt. A szocreál időszakban a mai posztmoderneknél nagyobb szakmai és rajztudással, tudatosabban válogatva dolgoztunk.

• Visszatérve a víztoronyra, kik működtek közre ebben a munkádban?
• Építész munkatársam Czebe István volt. Szobrász dolgozott rajta több is. Borsos Miklós készítette a bejárat fölötti kőtáblát², amin valamilyen vízzel kapcsolatos relief van - ha jól emlékszem, Noé bárkáját ábrázolja. A torony csúcsán, svéd golyóscsapágyon forgó 2-3 méteres szélkakast Megyeri Barna készítette, rézlemezből.

Fotó: Csilla 2003

és elutaztam Győrbe. Azon kívül, hogy megszemléltem az építkezést, a városban taxizgatva felfedeztem egy nagyon különös víztornyot.

Ezt találtam a képek feldolgozása közben :o)

Mmmm, mi vannak! Kiküldött tudósítóim jelentik: Kalocsán is van víztorony, nem is akármilyen, és nem is egy. És Budapesten megvan a 2003-as év első felfedezettje, de majd csak február közepén láthatjátok.

Én meg kipróbáltam az új nagylátószögű objektívemet Istvántelken, méghozzá a Gépészeti Központ pecsétes engedélyével:

Az egyik torony
A másik torony
És bent
És egy kis csemege

Ennek a két öreg toronynak igazán méltó oldal(ak)at szeretnék összeállítani; és a jó munkához idő kell. Bár a képeket elnézegetve megállapíthatom, hogy ide is vissza kell mennem. Állvánnyal, elemlámpával, külső vakuval...

 

A tó melletti dombon áll ma is a bástyaszerű víztorony, amely a park ellátását szolgáló vízrendszer része volt - olvastam valahol. De megjegyeztem, és most előhúztam a fiókból. Nádasdladányról van szó, a Székesfehérvártól nem messze fekvő kis településről. Aprócska, 22 hektáros park; 6900 négyzetméteres kastély; parkjában pedig mi áll? Na mi? Egy víztorony:

Beszöktem a sertésközvágóhíd víztornyához, ha már ilyen messzire elbringáztam megint. Sajnos pont akkorra borult be az ég. Aztán mire hazaértem, megint sütött a nap. Mindegy, azért kattintottam néhányat.


Most megint elkezdek dolgozni (valami jövedelmezőt:), de legközelebb az 51-es út csúnyácska víztornyainak feldolgozásával folytatom, utána Mezőhegyes, Orosháza kiegészítése következik 1-1 toronnyal, és fél év után végre megkeresem és felrakom a Tóalmáson készített képeimet is.

Őriszentpéter
- Bajánsenye - Csesztreg
- Lenti - Letenye - Nagykanizsa
- (innen vonattal) - Balatonszentgyörgy
- Budapest (116 km)

Ezt a víztornyot elszalasztottam. Ha Zalabaksán jársz, esetleg fényképezd
le nekem... (No aztán egy évvel később erre jártam...)