|
|
Víztornyok Magyarországon
Water Towers in Hungary [2007]
A viztorony.hu és a Víztorony Baráti Kör közreműködésével, a Magyar Víziközmű Szövetség gondozásában jelent meg a "Víztornyok Magyarországon" című, mintegy 160 oldalas, keményfedeles, színes, magyar-angol nyelvű album.
The Hungarian Water Tower Fellowship assisted by the Hungarian Water Utility Association has published their English-Hungarian bilingual hard cover book „Water Towers in Hungary”, which contains 160 pages.
The photographs of the 80 water towers included in the book are partly archive materials often accompanied by the cutaway views of the towers. The compilation of the written and photographic contents was preceeded by a long research period.
The book gives a comprehensive view on the Hungarian water tower architecture beginning from the ones that were attached to castles in the 18th century, introducing the hundred years old reinforced concrete towers, the Intze towers of the Hungarian Railway Co. from the 19th century, the urban brick, concrete and steel constructions, the industrial, agricultural and the tailor-made unique towers as well.
The book is sold out.
Ma este kaptam egy levelet, miszerint
- egyrészt van még egy víztorony Dombóváron (és tényleg),
- másrészt a területen található vasanyag elbontása, illetve ellopása miatt napjai meg vannak számlálva!
"Végveszélyben városunk legrégibb és legmagasabb – és számomra legkedvesebb – víztornya!" - írja Dániel.
Kapcsolódó cikkek:
Fotó: Erky-Nagy Dániel
 |
A Boya-pagoda
Kína legrégebbi, nyugati értelemben vett tudományegyeteme az 1898-ban eredetileg Fővárosi Birodalmi Egyetem néven megalapított, majd a mandzsu dinasztia bukása után átkeresztelt Pekingi Egyetem. Kampusza, melyet a korábban ott működő Harvard-Yenching Egyetemtől 1952-ben khm… örökölt 274 hektáros (a Vatikán hatszor beleférne). Ennek büszkeségei a még a császári időkben mesterségesen létrehozott Névtelen tó (未名湖) és a jóval későbbi Boya-pagoda (博雅塔).
együttműködésben a Csőrösi Koma bloggal.
|
Nem hagyhatom ki a lényeget! Hosszasan nem akarok most írni róla (megtette más), de a legeslegjobb karácsonyi ajándék a függőágy (vagy függőszék).
|
Dátum: 1938. június
|
Üdvözöljük a Filmhíradók Online archívumának megnyitását! Eddig egyetlen víztornyot felvillantó híradórészletet találtam, legalábbis a kereső ennyit ismer.
Dátum: 1943. október
Ritkán látott sportesemény zajlott le a Stefánia úti víztorony melletti pályán. A Magyar Atlétikai Club és az Amatőr Hockey Club csapatai a hokizók Mátyás kupájáért vívtak döntő mérkőzést. A lendületes játék meghosszabbítás ellenére is 1:1 arányban döntetlenül végződött. Ugyancsak különleges sportesemény volt a MAC és a Futura „Vén fiúk” csapatainak labdarúgójátéka is, amelynek mezőnyén ott láttuk a 20 év előtti híres válogatottakból Fehért, Szafkát és Ráczot is. A MAC, amely egyike volt a labdarúgás magyarországi meghonosítóinak a szakosztály újjászervezésével kíván hozzájárulni az amatőr-labdarúgás felélesztéséhez.
|
Kiderítettem, hogy nincs szó felújításról, csak az életveszélyt hárították el ezzel a komoly állványozással: így nem dől le a torony tartálya a sínekre. Sajnos eléggé megrogyott az utóbbi években.
A másik víztorony is csak balesetmegelőzés miatt lett beburkolva, mert már kezdett széthullani a faborítás.
A harmadik ilyen torony Szolnokon áll, azt viszont felújítanák és tűzivíz tárolása lenne a funkciója, rézlemez tetőt is kapna a tervek szerint, viszont a MÁV-nak nincs rá pénze.
Hát azért csak legyen!
|
Az év 365 napján a Fővárosi Vízművek dolgozóin kívül csak kevesek léphetnek be azokba a vízműves létesítményekbe, melyek az Építészet Hónapja programsorozat keretében megnyitják kapuikat a látogatók előtt.
Október 10-én a Gruber József víztároló medence, október 9-én a Budafoki Víztorony, október 16-án a Rákosszentmihályi medence és gépház, valamint a Krisztinavárosi telep várja az érdeklődőket. Az ebben az évben immár hatodik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat központi témája a "Víz - Élet - Építészet" címet viseli.
80 000 köbméter víz a Gellérthegy gyomrában
A Gruber József víztároló medence építését 1980-ban fejezték be. A létesítmény a budapestiek folyamatos vízellátásában játszik fontos szerepet: a nappali időszak fokozott vízigényét az éjszakai időszakban feltöltött tároló segít kielégíteni.
A látogatók az Építészet hónapja rendezvénysorozat keretében október 10-én 10.00 és 16.00 óra között csodálhatják meg a földalatti csarnok vízben tükröződő 106 oszlopát. Az érdeklődők a Sánc utca és Orom utca sarkán található bejáratnál juthatnak be a víztárolóba.
Harmadik típusú találkozás Budafokon
A Fővárosi Vízművek legújabb víztornyának tavalyi átadásakor többen egy ufóhoz, űrhajóhoz hasonlították az új építményt, ami nem is csoda: a Budafoki Víztorony mind külső megjelenésében, mind építészeti és technikai szempontból egyedülálló víztároló létesítménynek tekinthető. A 3000 köbméter vizet befogadó kehely hatalmas tömege ellenére is lebegőnek, súlytalannak tűnik, mivel törzse nem súlypontja alatt helyezkedik el. Méretei impozánsak: a látogatók negyven méteres magasságból csodálhatják meg a Nagytétényi-fennsíkot és környékét.
A víztorony átadása óta kedvelt témája az arra járó fotósoknak, de kapuit csakis október 9-én 10.00 és 18.00 óra között nyitja meg az érdeklődők előtt. A Budafoki Víztorony a 7-es főútról, közösségi közlekedéssel pedig a Kosztolányi Dezső térről induló 150-es autóbusszal közelíthető meg.
Rákosszentmihályi medence és gépház
A XVI. kerület egyik impozáns épülete a Budapesti úton található, hatalmas gondozott parkkal körülvett, 1972-ben épült rákosszentmihályi gépház és a hozzá tartozó 10 000 köbméteres víztároló medence. A zongora alakú formának, valamint a medencében található terelő oszlopoknak köszönhetően pangó víz nem alakulhat ki a medencében. Hidraulikai szempontból ez ma a legtökéletesebb vízáramlást biztosító medencetípus. A födémszerkezet stabilitását 22 tartópillér biztosítja.
Az érdeklődők október 16-án 10.00 és 18.00 óra között tekinthetik meg a kelet-pesti felső zóna ellátásában hatalmas szerepet betöltő létesítményeket.
Krisztinavárosi telep
A telep területén levő két medencében tárolt - a békásmegyeri telepről kapott - vizet a közép-budai területre szolgáltatja. A krisztinavárosi telep területén található az 1882-ben, gőzgépes üzemre épült gépház, amely ma az áramellátási zavarok esetén működő áramfejlesztő generátort rejti.
Az érdeklődők október 16-án 10.00 és 18.00 óra között látogathatják meg a gőzgépes üzemre épült gépházat.
Forrás: vizmuvek.hu
|
Egy-egy víztoronyba való bejutás lehetősége mindig nagy izgalommal tölti el a víztoronybarátokat, hiszen az üzemeltetők az esetek legnagyobb részében – érthető okokból – hét lakat alatt őrzik a bejáratot, óvják a tárolt ivóvizet a mindennemű szennyeződéstől. „Lakatlan”, leürített és üzemen kívül helyezett tornyok belső felfedezésére kedvezőbb esélyek kínálkoznak s ilyenkor a csapat fürgébb tagjai rögtön felfelé, a tartály felé igyekeznek, hogy a vizet tároló, szem-nem-látta, titkos tartályt – üresen bár – de mielőbb lencsevégre kaphassák.
Az izgalom enyhültével, a látható csővezetékek és egyéb berendezések tanulmányozása által lépésről lépésre egyre nyilvánvalóbbá válik a víz egykori útja és a szerelvények működése is. Ha a test a torony, akkor – egy egyszerű hasonlattal élve – a víz a lélek, mely azt megeleveníti és létrejöttének okot ad. Sorozatunk e részében a víz titokzatos útjait járjuk végig, megvilágítva a víztornyok szerepét a vízellátásban.
|
Ma még érdemes kimenni a szigetre, ma lesz nyitva utoljára a víztorony (szeptember 28-án, vasárnap). Hogy jövőre mi lesz, nem tudni, sajnos nekem sincs több információm.
Aki nem tud kimenni elbúcsúzni, kattintson ide, hátha még nem látta a fantasztikus gömbpanorámákat!
|
A címben idézett jeligét András korábban azért írta ki a weboldalra, hogy ne árasszák el glóbuszos fotók százaival azok a lelkes víztoronybarátok, akiknek a víztorony szó hallatán legelőször ez ugrik be. Mindazonáltal nem tagadhatjuk, hogy ez a kisvíztorony típus az, amelyik leginkább részévé vált települési környezeteinknek s ezáltal vizuális kultúránknak is, csakúgy, mint egykor a gémeskút az alföldi tájnak.
Az országot járva könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a víztornyok rendjébe tartozó építmények között oly nagy számban fordul elő az acélszerkezetes fajta, hogy gyűjtése nem jelent igazi kihívást, viszont kimondottan felüdítő élmény tőle eltérő formakincsűt, netán teljesen egyedi víztornyot találni. 50 évvel ezelőtt azonban, mint a magyar ipar kétségtelenül nagy jövő előtt álló termékeire tekintettünk volna rájuk, csakúgy mint dr. Zielinski Szilárdnak a kontinensen elsőként 1903-ban felépült vasbeton víztornyára vagy a Thoma József és a Mélyépterv mérnökei által az 1960-as években megvalósított első, csúszózsaluzattal készült víztornyokra. Sorozatunk következő részében a Magyarországon őshonos „globus” víztorony-családot helyezzük reflektorfénybe.
|
   |
Utolsó kommentek