A Boya-pagoda
Kína legrégebbi, nyugati értelemben vett tudományegyeteme az 1898-ban eredetileg Fővárosi Birodalmi Egyetem néven megalapított, majd a mandzsu dinasztia bukása után átkeresztelt Pekingi Egyetem. Kampusza, melyet a korábban ott működő Harvard-Yenching Egyetemtől 1952-ben khm… örökölt 274 hektáros (a Vatikán hatszor beleférne). Ennek büszkeségei a még a császári időkben mesterségesen létrehozott Névtelen tó (未名湖) és a jóval későbbi Boya-pagoda (博雅塔).
Ez utóbbi a pletyka szerint a szintén pekingi, de jóval régebbi, 53 méteres, eredetileg i.sz. 6. században épült Randeng-torony (燃灯塔) másolata.
A Randeng-torony
Valóban szembetűnő a hasonlóság, a Boya-pagoda viszont nem kínaiak, hanem az egyetem korábbi dékánja, az akkoriban a Filozófia tanszéken oktató Lucius Chapin Porter nagybátyja, James Porter (kínaiul ’Boya úr’ 博雅氏) nagylelkű adományából épült 1924-ben, mégpedig azzal a céllal, hogy a közelben fúrt kút vizét felhasználva ezzel a toronnyal lássák el az egyetemet vízzel. Az akkori szokásoknak megfelelően az épületet az adományozóról nevezték el. A Boya-pagoda korszerű vasbeton építménye tehát nem más, mint víztorony. A később a tornyot tápláló kutat eredetileg 164 láb mélyre fúrták, és a feltörő víz több mint 10 láb magasra lövellt, ekkor határozták el a víztorony építését. A 13 emeletes, 37 méter magas pagoda belsejében csigalépcső visz fel a legfelső szintig, az alapot kivéve az egész építmény vasbeton. Az épület tervezésekor figyelembe vették a történelmi környezetet (az egyetem közvetlen közelében található a Régi és az új Nyári Palota), ezért kapta a pagoda külsőt.
Forrás:
együttműködésben a Csőrösi Koma bloggal.
Utolsó kommentek