Csak az kellett hozzá, hogy kiküldött tudósítónk felmérje a helyzetet. Egy pár újabb kép, és toronymászás után kiderült: a típusterveket én néztem félre, és valóban olyan az ikervári torony, mint amilyennek lerajzolták. Ahogy a képeket nézegettem, feltűnt, hogy át lehet látni a tornyon függőleges irányban is. Tehát víz az tuti nincs benne, csak amennyi a szállingózó hóból belekerül :)
- gondoltam naivan én.

A helyes megfejtés azonban: "Ez egy működő víztorony, az alsó három szekció szellős de a felsőben ott a víztér. Ez az also kis képekből is kitűnik. A négyszög alakú nyíláson lehet bemászni a zárt szekcióba, ahol egy körszeletnyi közlekedő rész van, de a többiben ott figyel a wasser."

(Köszöm Tamás!)

Forrás: Hajós György: Zielinski Szilárd c. könyve

A kép Zielinski Szilárdot vagyis Szilárdkát ábrázolja még a reáltanodai rossz tanuló korából, amikor még sejtelme sem volt, hogy a József Műegyetem padjait fogja koptatni, s hogy majd ő lesz a hazai vasbeton építészet apostola és hát jópár víztorony meg miegymás fő konstruktőre s majd az ország és egyetemünk legeslegelső műszaki doktoraként fog a katedrára lépni és még a tudományegyetemről is átjárnak majd a hallgatók, hogy az előadásait hallgassák és irigyeljék a mérnök hallgatókat, hogy milyen szép hivatást választottak, amiről a Tanár úr felejthetetlen szavai győzik meg őket. Szilárdka a gimiben egyedül a földrajzot imádta ezért a többi jegyeit nem is
taglalnám, a Hajós könyvben minden benne van... még csak annyit, hogy az ő szülinapja május 1-jén volt, akkor lett volna 144 éves. A halálának pedig épp a 80. évfordulója van, s mivel a Mérnöki Kamarának is ő volt az élharcosa és első elnöke ezért ebben az évben kifejezetten is rá emlékeznek.

- írja a Toronyőrnek Gábor-Szabó Zsuzsanna, a magyar víztoronykutatás nagyasszonya, 2004. májusi levelében

ehhez nem is tudok mit hozzátenni, csak tátom a szám...

Szóval kint voltam egy fél napot a szigeten, és természetesen nem mulasztottam el megnézni a kedvenc tornyomat. Ismét várja a látogatókat, minden nap déltől hétig, szépen kifestették belül, még internetezni is lehet (kicsit lassan, de ingyen). A diákjegy 200HUF, a felnőtt nem tudom mennyi. Aki nem volt még fenn, annak úgyis muszáj... Tulajdonképpen nem is nagyon van másik víztorony, amelyiket látogatni lehetne...

Na most szemezgetek a több hónapos termésből. Nem árt egy kis frissítés.

A szülinapra kapott a honlap egy adatbázisos toronyőrnaplóját, ami igazából luxus, de azért nekem könnyebb lesz benne játszani.

Talán lesz rajta keresés is, bár ha az egész szájton nincs, akkor ide minek... na mindegy. Végülis a Magyarország menüpont alól szinte mindent el lehet érni. Ezt még bővítenem kéne némileg a határon túli (nyilván egykor vagy most is magyarok lakta) területek víztornyaival.

Május elsején Komarnoba látogattam személyi igazolvánnyal, és lefényképeztem végre ezt a víztornyot.

Letöltés: 786 KB .doc Forrás: a Budapesti Műszaki és gazdaságtudományi egyetem honlapja.

Sokan hiányolták, többek közt én is, hogy legyen végre valami kis összefoglaló írás a víztornyokról. Jelentem most van, csak győzzétek olvasni. Még nekem sem volt időm, de kinyomtatom és valamelyik délután kifekszem a szigetre a kedvenc függőágyamba és végigolvasom. Egy Word doksi, jó nagy, de vektoros ábrák vannak benne!

"Az első víztornyok vasgyárak és vasútvonalak mellé telepített műtárgyak voltak, amelyek puritán szerkezeti kialakításukban is közvetlenül megmutatták a megemelt medence funkció szerint elkülönülő részeit:

- alapozás: nagy terhelésű sáv- és pontalapok (sík vagy cölöpalapozással), tömbalapok
- toronytörzs: acélszerkezetű (gyakran kiselejtezett sínekből összeállított) térbeli rács vagy kéményszerű téglafal, később gyűrűszintekkel összefogott oszlopok köré szerkesztett lépcső, az orsóterében fölmenő hőszigetelt (töltő-ürítő, túlfolyó, fenékürítő) csővezetékekkel, az alsó szakaszon zárkamrával
- toronyfej: általában zárt terű, gyűrűre állított acélszerkezetű medence, hőszigetelő körülfalazással, lefedéssel, később acél tartórácsra fektetett, abroncsozott cementtartályok hasonló járulékos szerkezetekkel.
A városi vízellátás víztornyait ezzel szemben sokáig építészeti műremekként próbálták a városias környezetben elhelyezni, és mindent megtettek a valódi funkció elleplezésére.

A huszadik századfordulótól kezdve építenek minden szerkezeti elemükben vasbeton víztornyokat. Kezdetben ezeket is a kor ízlésének megfelelő ornamentikus elemekkel látták el. Később egyre inkább elhagyták ezeket a műszaki funkció nélküli díszeket, így a megjelenésben a víztornyok funkcióját hangsúlyozó, letisztult formák váltak jellemzővé..."

Hogy mi minden kerül elő a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményéből...

"...A torony belső üregének emeletsorokkal való elhatárolása főleg azért terveztetett, hogy a sisakra való feljárás alkalmával a tekintélyes magasság és a csigavonalú lépcsők folytán a szédülés elháríttassék...

...A domborulattal kiképzett fenék jobb felfekvését biztosítandó: a szabályos nyolczszögben készült és a víztartót alátámasztó szerkezeti falak közvetlenül a fenék alatt belül a nyolczszögbe írt kör kontúrvonalát veszik fel. Az átmenet a nyolczszögből a körbe faragott kövekből készül..."

Egy srác írt egy dolgozatot a víztornyokról, szinte az összes képet innen vette, rendben is van, használja egészséggel.

De:
- egy köszönöm mailt küldhetett volna;
- azt az egyetlen víztornyot, amit nem tőlem szerzett (mert nekem meg sem volt) igazán elküldhette volna mailben...

Sebaj, megszereztem. Egyébként vannak még rendes emberek, pl. mindjárt itt van Zsuzsa, akitől a szolnoki toronyról kaptam sok érdekeset (és még fogok is remélem:) most pedig az egyik győri toronyról küldött metszetet. Klassz kis születésnapi ajándék!

Nekem ezerévesnek tűnik. Mintha mindig is a részem lett volna, és én a része. Dr. Csernus mikor rendel? Nem semmi műsor lenne...