A külvárosban állhatsz bárhova,
a fényképekről el nem hagyható.
Szódás zörög, fiának még csoda,
ezüst hasával, mint egy űrhajó.
Közelről tán az égnek ér neki,
de hosszú árnya házak közt lapít,
és észrevétlenül fegyelmezi
az utcák görbülő irányait.
Szauer Ágoston: Víztorony
2002.08.30. 00:00 L.A.
Szólj hozzá!
Címkék: vers
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek