2012. szeptember 14-15-16. Szeged
A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz kapcsolódóan szeptember 14-15-16-án, pénteken, szombaton és vasárnap a Szent István téri víztoronyban hagyományos őszi Nyílt Napokon várjuk az érdeklődőket. A belépés ingyenes!
Az állandó kiállítások – a szikvíz, a fizika története mellett a Délmagyarország által – „Mosolyogj, Öreg Hölgy!” címmel – meghirdetett nagy víztoronyfotózásra beérkezett fotókból összeállított kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők.
A Szent István téri víztorony nyitva tartása:
Szeptember 14. (péntek): 900-1700 óráig
Szeptember 15. (szombat): 1000-1700 óráig
Szeptember 16. (vasárnap): 1000-1700 óráig
Őszi Nyílt Napok a Szent István téri víztoronyban
2012.09.13. 15:06 L.A.
Szólj hozzá!
Címkék: szeged nyílt nap
Kajakkal a víztoronyban
2010.05.09. 15:20 Zsurka
A víztornyok formanyelve a II. világháborút követően jelentős koncepcionális változásokon ment keresztül. Míg a XX. század elején kibontakozó vasbeton építészet nagyjai, közöttük dr. Zielinski Szilárd és dr. Mihailich Győző épületszerű, a környező városi épületek tömeg és részletképzéséhez hasonuló víztornyokat alkottak hangsúlyozva az építészmunkatársak elengedhetetlenül fontos szerepét a mérnöki szerkezet tetszetős formába öntésében, addig az 1950-es évektől a megnövekedett lakossági vízigény biztonságos és gazdaságos kiszolgálása érdekében főleg a sorozatgyártás, a statika és a kivitelezhetőség szempontjainak rendelődtek alá az egyre nagyobb térfogatot elérő és immár a mérnöki létesítmények kategóriájába sorolt víztornyok.
A modernizmus divatba hozta a gombaformát, amely növekedésnek indult és meghódította az egész világot. A nagy méretek kihívást jelentettek mind a konstruktőröknek, mind a formatervezőknek. Már az ötvenes évek végén akár akkora víztorony tartály is szóba jöhetett, mint egy kisebb tó, amelyben kajakozni is lehet. Egy Svédországban készült archív filmfelvételen éppen ennek lehettünk a tanúi… De kezdjük először a magyar példák sorával, hogy összehasonlítási alapul szolgálhassanak.
[Fotó: VBK]
Pestszentlőrinc, Csepel, Kecskemét és Szolnok lakosai valószínűleg mind tudják, hogy városukban hol található a piros-fehér csíkos víztorony, mely minden bizonnyal a település sziluettjének meghatározó eleme. Kis időeltolódással az 1980-as évek elején a XVIII. ker. Lakatos utcai emelt kelyhes kísérleti torony sikere után kezdték felépíteni ezeket az egymástól csak magasságban (50-60 m tartályfenékszint) különböző 3000 m3 űrtartalmú tornyokat.
A MÉLYÉPTERV kiviteli tervei alapján lényegében még a hagyományos módon elkészített résalapokon és a nagy merevségű vasbeton tárcsa alaptesten támaszkodó toronytörzs a liftaknával egyidejűleg csúszózsaluzatos technológiával készült, átlagosan 2,00 m/nap építési sebességgel. A 40 cm-es bordákkal ellátott 5 cm vastag víztartó kehelyszerkezetet azonban újszerű módon az alaptest síkjában építették meg ötféle előregyártott vasbeton elemből.
[Forrás: Fővárosi Vízművek archívuma]
A 3500 tonna súlyú, 1:2 térfogat arányban két gyűrű alakú rekeszre osztott kelyhet még a térszínen vízpróbának vetették alá. Majd a 43,65 m-es teljes emelési magasságra napi 4 m-es előrehaladással a nyugatnémet DYWIDAG emelőberendezéssel húzták fel. A hazánkban ekkor első ízben alkalmazott emelő 72 db egyenként 100 tonna tömeg emelésére alkalmas hidraulikus sajtóból és a hozzájuk tartozó 36 mm átmérőjű nagyszilárdságú vonórudakból valamint 3 olajkompresszorból és az emelést irányító vezérlőpultból állt. A kivitelezők gondosságát dicséri, hogy a nyers vasbeton víztartályfalak vízzárósága olyan tökéletesnek bizonyult, hogy vízzáróságot fokozó réteg felhasználására nem is volt szükség.
[Fotó: VBK]
A legelső vízzel való feltöltés érthető módon mindig nagy izgalmakkal jár, amit érdemes még a helyszínen levezetni. Szeged legfiatalabb, 1985-re a Rókus városrészben felépült 4000 m3 összkapacitású tornyának építésvezetője, Silay Ferenc mindezt így mesélte el: „Az előszámítások szerint max. 20 cm-t süllyedhetett a torony a végleges terhelés után. A három hónapig tartó feltöltés megtörténtével azonban csak 7 cm-t süllyedt. Ezt naponta többször, műszerrel ellenőriztük. A mérések között élményt jelentett a vízzel feltöltött medencékben körbe-körbe úszkálni.” Ehhez a különleges, függesztett tartályszerkezetű létesítményhez hasonló nem sok épült Európában. Tervei a MÉLYÉPTERV tervezőinek asztalán Mérei László vezetésével születtek meg.
[Forrás: Magyarországi tervezőintézetek története]
A megbízás érdekessége az volt, hogy a toronynak egyszerre két különböző nyomású övezet ellátását kellett biztosítania. A csúszózsaluzattal készült, 6 m átmérőjű törzsre ferde, húzott acélrudakkal felfüggesztett, monolit vasbeton kúphéjakkal határolt és teknős panelekkel fedett, felső tartály 3000 m3-es míg az alsó 1000 m3 űrtartalmú.
[Fotó: VBK]
A DÉLÉP kivitelező vállalat a két medence kivitelezését technológiai filmen meg is örökítette, bár bemutatni nem lehetett az ácsok brigádvezetőjének biztonsági hevederek nélküli vakmerő munkavégzése miatt. A tornyot a tervek szerint díszvilágítással és festéssel is ellátták volna, ez azonban pénzhiány miatt elmaradt.
[Fotó: VBK]
Nem így történt azonban a győri, marcalvárosi víztoronynál melynek kivitelezését tartályainak élénk vörös színűre festésével együtt a Duna Múzeumban őrzött kisfilmen is megörökítették. [Sajnos nagyon őrzik, lehetetlen megszerezni, ennyi erővel minek tartogatni?? – a szerk.] 6000 m3-es összakapacitásával 1981-ben történt műszaki átadása óta ez hazánk legnagyobb víztornya. 1976-ban a VIZITERV mérnökei Huszár László vezetésével az első hazai vegyesszerkezetű víztorony létrehozására vállalkoztak. Ez azt jelentette, hogy a főbb tartószerkezeti elemek a funkciójuknak legmegfelelőbb építőanyagból készültek.
[Forrás: Pannon-Víz Zrt.]
A nyomásra igénybevett 63 m magas toronytörzs csúszózsaluzatos technikával készült 8,60 m belső átmérőjű hengeres vasbeton csőoszlop. A viszonylag kis önsúlyú, korszerű hegesztés technológiai eljárások alkalmazásával teljesen vízzáróvá tett acél tartályokat előregyártott elemekből a helyszínen szerelték össze. Az első ránézésre kéttartályosnak vélt torony tulajdonképpen 3 önálló medencét foglal magába. Az alsó 4000 m3-es medence fölötti 2000 m3-es tartályt egy külső 1700 m3-es és egy a toronytörzs belsejébe épített 300 m3 térfogatú víztérre osztották. A torony építésének alapelve itt is a 70-es évek során megvalósult és számos, kisebb kapacitású, EMELKA rendszerrel felemelt vasbeton kehelynél már bevált módszer továbbfejlesztése volt. A toronytörzs felső lezáró födémére telepített 6 db 500 kN névleges teherbírású olajhidraulikus emelővel húzták a tartályokat végleges helyzetükbe majd monolit vasbeton gyűrűkkel rögzítették és támasztották őket a törzs bordázatára. Az építési tapasztalatok alapján a VIZITERV egészen 10 000 m3-es térfogathatárig fejlesztette tovább e típust, ilyen megépítésre azonban hazánkban nem került sor. Külföldön viszont annál is inkább!
Az egész világon elterjedt, jellegzetes gomba formájú, emelt kelyhű víztornyok első példányát 1957-ben a svédországi Örebro-ban alkották meg. A torony szó szerint gomba módjára nőtt ki masszív alaptestéből, hiszen a térszínen elkészített 9000 m3-es tartályt hidraulikus sajtók összehangolt emelésének eredményeként az alatta bezsaluzott törzs szilárdulásának ütemében emelték fel 58 m-es végleges magasságára. Néhány éve egy svéd filmarchívum az interneten is közzé tette azt a torony építéséről szóló rövidfilmet, melynek csattanója a feltöltött toronyban kajakozó fiatalember volt.
[A film, melyből néhány képkockát anno kimásoltam, sajnos már nem elérhető – a szerk.]
A torony a svéd lakosság körében azóta is nagy népszerűségnek örvend: évente tízezren látogatnak el a tetején lévő kilátóba, ahol éttermi vendéglátással is fogadják őket.
A klasszikus gombaformát képviseli Svédország legnagyobb kapacitású vasbeton víztornya, amely 1970-re épült fel Uppsala városában. Az 57 méter magas impozáns torony 18000 m3 víz tárolására képes. A további ’leg’-ek felkutatásához sem kell innen nagyon messzire utaznunk, hiszen Helsinkiben a ’70-es években épült ki a városi víz és csatornaművek székháza, melynek tetején – bár nem szabadonálló víztorony formájában – 40000 m3-es, kétkamrás tetőtározó található.
Helsinki közelében járva az emelt kelyhű víztornyoknak még egy hatalmas, 66,7 m átmérőjű vízmedencét tartó példányát is megcsodálhatjuk, mely 1978-ra épült fel Roihuvuori-ban. 12600 m3-es kelyhe üresen is 9000 tonnát nyomott, melyet hidraulikus emelőkkel 52 m magasságba emeltek és rögzítettek. (E roppant teher elképzeléséhez hozzásegíthet annak megfontolása, hogy az acélvázas Eiffel-torony összsúlya 7 ezer tonnára becsülhető.)
A külföldi kitekintés után zárjuk a sort egy magyar leggel, mely bár méretében nem tűnik ki az előzőleg felsorakoztatottak közül mégis, mint a harmadik generációs hazai víztornyok első példánya ide kívánkozik. A 2008-ban átadott budafoki víztoronyról van szó, mely a nagy elődök pozitív tulajdonságait ötvözi.
[Fotó: Bertók László]
Formanyelve korhű, mely szakít a szimmetriával és építéstechnológiai, statikai újításaival ismét a mérnöki szaktudásnak és kreativitásnak a régóta bevált struktúrák feletti diadalát hozza. Kétmedencés, összesen 3000 m3-es tartályának tömege attól válik könnyedebb, lebegő hatásúvá, hogy patkó keresztmetszetű törzse és négy alátámasztó konzolgerendája, mint egy labdát tartó kéz esetében, formailag elválnak egymástól.
Aszimmetrikus tömege miatt minden irányból más képet mutat, ahogyan a természeti képződményeknél ezt megszoktuk. Ezáltal harmonikusabban illeszkedik környezetébe mint elődei.
[Rengeteg fotó az építkezés fázisairól Perényi Tamástól]
Bár 37,5 m-es átmérője elegendő nagyságú mégis a szigorú biztonsági rendszabályok miatt vízisportok kedvelőinek semmiképpen sem ajánlható a figyelmébe, annál is inkább a Tétényi-fennsík szerelmeseinek, akik a kehely íves lefedését övező gyalogos gyűrűről, 42 m magasságból csodálhatják meg a vidék szépségeit.
Gábor-Szabó Zsuzsanna
okl. építészmérnök
2008.
Gábor-Szabó Zsuzsanna korábbi írásaihoz erre tovább >>
Szólj hozzá!
Címkék: budapest szeged győr kecskemét szolnok kajak víztorony baráti kör vasbeton leg
Újra itt
2005.09.18. 10:42 L.A.
Szerintem legyen az, hogy minden hónapban megnézünk egy víztornyot kívül-belül. Lehetne ez a hónap víztornya például.
Ígértem az újpesti (Árpád úti) meglátogatását őszre. Valószínüleg hétköznep munkaidőben lehet bejutni. Akit így is érdekel, kérem jelezze mailben nekem és elindítom a szervezést. Jó kis torony, érdemes megmászni.
Valamikor mostanában készül el a Víghtorony (IX. kerület, Gyáli út - Máv-munkástelep) teljesen. Értsétek ezalatt a torony telkének tereprendezését. János egy kis összejövetelről beszélt legutóbb telefonon. Ha lesz ilyen, akkor a dátumot szétkürtölöm a Hidrogombóc Hírlevélben + persze itt a szájton.
Rengeteg fotó érkezett a nyáron, elkezdem apránként felpakolászni.
Zsuzsi végre itt is bemutatja Gőztornyát. Ide klikk! Belőle lett a szeptemberi hónap víztornya.
(itt pedig erősen kibővített összefoglaló a szolnoki víztoronyról)
De talán a legfontosabb víztornyos hír: javában folyik a szegedi (Szent István téri) matuzsálem felújítása. Kaptam erről is egy rakás képet. De jó nekem :) Be kéne dobnom a közösbe. Íme itt van! Szegedé az október!
(itt pedig a felturbózott toronyleírás)
Szegeddel kapcsolatban további információk és képgaléria a térről itt.
És állítólag a Széchenyi téren ingyenes WiFi elérést biztosít az önkormányzat.
Szólj hozzá!
Címkék: wifi szeged hírlevél kirándulás szolnok zsuzsi gőztorony
Foucault-inga a víztoronyban
2005.02.08. 16:11 L.A.
Technikatörténeti múzeum lesz a szegedi Szent István téren
A szegedi Szent István téri víztorony fölújítása után technikatörténeti múzeumot rendeznek be a műemlék épületben. Foucault-inga jelzi a Föld forgását, s több látványos kísérletet mutatnak be a fizika történetéből.
A fizika szépségeinek népszerűsítésére technikatörténeti kiállítást rendeznek a fölújított szegedi Szent István téri víztoronyban, ahová feltehetően számos iskolai csoport is ellátogat majd.
Albert Einstein éppen száz esztendeje adta közre a fizika új távlatait megnyitó relativitáselméletét, ezért az 2005-ös esztendőt a fizika évének nyilvánította az Európai Fizikai Társaság. A fölhíváshoz az ENSZ is csatlakozott. A helyi programokat az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja, a Szegedi Tudományegyetem és a városi önkormányzat szervezi.
A rendezvények célja a fizika iránti érdeklődés fölkeltése. A tudományág eredményeit előadás-sorozattal, diákpályázatokkal, játszóházakkal, szabadtéri fizikai napokkal, bemutatókkal népszerűsítik.
A terv részeként, technikatörténeti múzeumot rendeznek be a fölújított Szent István téri víztoronyban, ahol többek között a Föld forgását jelző Foucault-ingát is fölszerelik majd, amelyre bizonyára sokan lesznek majd kívánciak. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat rendezvénysorozatának lebonyolítását egymillió forinttal támogatja a szegedi önkormányzat.
(forrás: delvilag.hu)
Meg egy másik cikk ugyanitt: delvilag.hu/cikk...
Szólj hozzá!
Címkék: szeged újságcikk műemlék focault inga
Barkácstorony
2005.02.07. 23:55 L.A.
Eljutottam 2004 nyaráig, és van még rengeteg kép, és közben is jönnek újak naponta. Ami nem baj, csak nem győzöm... Szegeden úgy tűnik az egyik nagy toronyból két egyforma van (egyik, másik). Harkakötönyben pedig überbarkács megoldást választottak egy rövidre szabott torony megtoldására.
Szólj hozzá!
Címkék: szeged
Szeged
2005.01.06. 00:13 L.A.
Fotó: Frank Ivett |
A műemlék víztorony köré hét magyar mérnök félalakos portréját állítják föl. Az első három szobor 2006 őszére készül el. Az első három szoborra tett javaslat szerint Zielinski Szilárd, Magyar Ede és Pálfy-Budinszky Endre félalakos portréját készítik el.
A bronz szobrokat világos mészkő vagy gránit talapzatokra állítják. Az alkotók kiválasztására kiírandó meghívásos pályázaton olyan helyi művészek kapnak lehetőséget, akiknek még kevés jelentősebb munkája díszíti a várost, vagy még egyáltalán nem került ki a kezük alól szegedi köztéri alkotás.
(Forrás: Délmagyarország Online)
Szólj hozzá!
Címkék: szeged felújítás újságcikk műemlék zielinski
Hírek Szegedről
2004.03.02. 02:25 L.A.
A Szent István téri víztorony felújításának tervezési szakasza 2003. évben lezárult, illetve a munkák megkezdéséhez szükséges engedélyezési eljárás befejeződött. Jelenlegi feladat a munkák finanszírozásához szükséges pénzügyi források megkeresése pl. támogatásszerző pályázatok (PHARE, EU-s alapok stb.)
Szólj hozzá!
Címkék: szeged felújítás
Kulturális Örökség napjai '2003
2003.09.18. 09:35 L.A.
Majdnem elfeljtetteeeeem! A hétvégén mi lesz? Na mi? Ismét Kulturális Örökség napjai. Ennek keretében szinte már hagyomány a szegedi Szent István téri víztorony megnyitása a látogatók előtt (délutánonként térzene, természetfotó kiállítás), ugynúgy, mint a tataié (20-án 18 óra: kórushangverseny, közreműködik a Bárdos Lajos vegyeskórus. Sárkány Melinda amatőr festő kiállítása).
Ahogyan a fórumból értesülhettünk róla, a gödöllőit is megnézhetjük (20-án 15 óra: "Hogy kerül egy világítótorony a Gödöllői Dombságba? címmel kötetlen beszélgetés építészekkel a kertben). Én az első kettőt az elmúlt években letudtam, jöjjön Gödöllő! Ha már unod a víztornyokat, van más program is. Itt olvashatod.
Kimaradt a víztornyos kivonatolásból, hogy a Graphisoft Park (III., Záhony u. 7.) is nyitva lesz szombaton. Egy kicsit közelebb lehet talán férkőzni a gázgyári víztoronyhoz... Én még Gödöllő előtt megpróbálom.
Szólj hozzá!
Címkék: szeged gödöllő gázgyár kulturális örökség napjai
Népszabi cikk
2003.06.25. 16:21 L.A.
Fotó: Básthy Gábor |
Kereken egymilliárdba kerülne a Szent István tér, illetve az ottani víztorony felújítása. Ennek külön ipartörténeti érdekessége, hogy az ország első - jövőre százéves - vasbeton szerkezetű víztornyáról van szó, amely mára igen elhanyagolt állapotba került.
Tovább>>>
Utolsó kommentek