Felhívtam az illetékes elvtársat. Víztorony robbantás napokon belül. Jujjdeizgi. És addig még be is kéne jutni!!!

A Malom áll majd a malom helyén
Kecskemét belvárosa hatalmas épülettel gyarapszik alig több mint egy év múlva


...A Malom kilencszintes lesz. Három szint a föld alatt rejtezik majd, magába fogadva a parkolókat és egy 1400 négyzetméteres szupermarketet. A felszíni emeletek 110 üzletnek adnak majd helyt. A boltokon kívül egy 5 termes mozi és egy 3000 négyzetméteres irodaház lesz a Malomban...
Tovább >>>
A malom (és a víztorony) bontása >>>

Érdekes dolgot találtam a végre elindult Budapesti Nap honlapjának archívumában a "víztorony" szóra keresve:

A kőbányai víztorony
Vigyázat robbantás! - hangzott mindenfelől. A környező utcákat már órákkal azelőtt lezárták a védősisakos emberek. A tömeg messziről némán figyelte, ahogy az 1903-ben épült víztorony megremeg, s méltóságteljesen összerogyva elterül a földön.

Szomorú vég egy építészeti remekműnek. Hiába minden óvatos tiltakozás, hangosabb vita, a leromlott állapotba jutott toronynak mennie, illetve dőlnie kellett. Így hát 1967 tavaszán véget ért egy történet, amelynek kezdetei száz évvel korábbra tehetőek.

1869-ben határozat született Pest Város Tanácsán, hogy a fertőzések elkerülése végett vezetékes ivóvíz kiépítésére sor kerüljön. Megbízták W. Lindsay angol mérnököt a hálózat megtervezésével és kivitelezésével. Az első vízmű a lipótvárosi Duna-parton létesült, de hozzá víztárolók megépítésére is szükség volt, így választották ki Kőbánya-Óhegyet, mint pesti oldal legmagasabb pontját. A vezeték kitűnően működött. Többször bővítették, idővel tartalék medencét is kialakítottak a Népligetben, amelyet később megszűntettek. 1903-ban épült fel a Víztorony, melynek környékét szépen gondozott park vette körül, sétautak, pihenők, mesterséges patakok, kis tavacskák, betonból öntött víziállatokkal.

- Az én gyermekkoromban 10-20 fillér belépőt szedtek, amelyet a kert gondozására fordítottak. Vasárnaponként gyakran megfordultunk a parkban családostól - így emlékezett ezekre az időkre, a Víztorony környékére az egykori szemtanú, Csernus Lukács Lajos nyugalmazott patikus. A második világháború alatt stratégiai okból kifolyólag katonák védték a budapesti ivóvízellátását biztosító helyet. Később a kiváltott és lebontott vízműberendezések helyére katonai bázis létesült, emiatt a parkot a háború után már soha sem nyitották meg. A környéken még a szép míves díszítésű kerítés mellett sem volt szabad sétálni sokáig. Idővel aztán a katonai bázis is megszűnt, a kerítést is modern beton váltotta föl. Mára ennek az egykori kedves helynek az emléke is halványulóban van. A néhai torony ikertestvére a Margitszigeten - éppen a kőbányai testvér sanyarú sorsán okulva - már szerencsésebb helyzetbe került. A tiltakozások miatt megkegyelmeztek neki a robbantók.

Szerző: Tutor Kata
Forrás: Budapesti Nap 2003.04.30.

A második mondat amit eddig nem így tudtam. A Fővárosi Vízművek szerint ugyanis: "A nevezetes napon akkora köd szállt le, hogy a robbantást sikeresen végrehajtották ugyan, de csak hallani lehetett, látni nem. "
Van itt egy másik ellentmondás: a Vízművek szerint 1968. december 22-én robbantották fel. A fenti szöveg szerint "1967 tavaszán véget ért egy történet".
Valaki rosszul tudja. Várom a helyes megfejtést, immár bizonyítékkal!
És még egy észrevétel: én azért nem nevezném a szigeti és a kőbányai víztornyot ikertestvérnek...
Na de ez már szőrszálhasogatás :o)