Víztornyok Magyarországon Water Towers in Hungary [2007]
A viztorony.hu és a Víztorony Baráti Kör közreműködésével, a Magyar Víziközmű Szövetség gondozásában jelent meg a "Víztornyok Magyarországon" című, mintegy 160 oldalas, keményfedeles, színes, magyar-angol nyelvű album.
The Hungarian Water Tower Fellowship assisted by the Hungarian Water Utility Association has published their English-Hungarian bilingual hard cover book „Water Towers in Hungary”, which contains 160 pages.
The photographs of the 80 water towers included in the book are partly archive materials often accompanied by the cutaway views of the towers. The compilation of the written and photographic contents was preceeded by a long research period.
The book gives a comprehensive view on the Hungarian water tower architecture beginning from the ones that were attached to castles in the 18th century, introducing the hundred years old reinforced concrete towers, the Intze towers of the Hungarian Railway Co. from the 19th century, the urban brick, concrete and steel constructions, the industrial, agricultural and the tailor-made unique towers as well.
Én is csak most kaptam a hírt, hogy online petícióval tiltakozhatunk ellene.
Írd alá, hátha még nem késő!
Győrben, a Győr-Sziget városrészben elradírozott olajgyárból megmaradt utolsó kémény+víztorony megmentéséhez kérünk segítséget (online-pertíció).
Kérjük, hogy az online aláírásgyűjtéshez való csatlakozásoddal is fejezd ki támogatásod, és lehetőség szerint további támogatókat is kérj meg erre, mert 2016. november 25. péntekig (a tervezett robbantásig) nagyon kevés a hátralévő idő!
Az egyik aláíró, Pirity Árpád ezt írta a 314. számú petíciós bejegyzéseként: "314 Árpád Pirity [Magyarország] Győr A múltat végképp eltörölni törekvéssel nem értek egyet. Mint a bezárásra került olajgyár utolsó műszaki vezetője személyes élmények és emlékek is kötnek a kéményhez. 1905-ben készült gyönyörű színes tervrajzát többször fogtam a kezemben a rajztár rendezgetése során. Rendkívül módon sajnálnám, ha Győr legrégibb gyárának utolsó emléke is semmivé válna. Felháborítónak tartom, hogy a GyŐRSZOL vezérigazgatója önhatalmúlag eldöntheti a kémény lerobbantását akkor, amikor a hatósági eljárás a védetté nyilvánításról még folyamatban van. 100 m3-es víztárolója (golyva) volt a biztonság arra az esetre, ha valamilyen ok miatt az extrakciós üzem hűtővíz ellátása megszűnne az üzemet a vészhűtővízzel ami a kémény tárolójában volt, le lehessen állítani."
A víztornyok formanyelve a II. világháborút követően jelentős koncepcionális változásokon ment keresztül. Míg a XX. század elején kibontakozó vasbeton építészet nagyjai, közöttük dr. Zielinski Szilárd és dr. Mihailich Győző épületszerű, a környező városi épületek tömeg és részletképzéséhez hasonuló víztornyokat alkottak hangsúlyozva az építészmunkatársak elengedhetetlenül fontos szerepét a mérnöki szerkezet tetszetős formába öntésében, addig az 1950-es évektől a megnövekedett lakossági vízigény biztonságos és gazdaságos kiszolgálása érdekében főleg a sorozatgyártás, a statika és a kivitelezhetőség szempontjainak rendelődtek alá az egyre nagyobb térfogatot elérő és immár a mérnöki létesítmények kategóriájába sorolt víztornyok.
A modernizmus divatba hozta a gombaformát, amely növekedésnek indult és meghódította az egész világot. A nagy méretek kihívást jelentettek mind a konstruktőröknek, mind a formatervezőknek. Már az ötvenes évek végén akár akkora víztorony tartály is szóba jöhetett, mint egy kisebb tó, amelyben kajakozni is lehet. Egy Svédországban készült archív filmfelvételen éppen ennek lehettünk a tanúi… De kezdjük először a magyar példák sorával, hogy összehasonlítási alapul szolgálhassanak.
A MÉLYÉPTERV kiviteli tervei alapján lényegében még a hagyományos módon elkészített résalapokon és a nagy merevségű vasbeton tárcsa alaptesten támaszkodó toronytörzs a liftaknával egyidejűleg csúszózsaluzatos technológiával készült, átlagosan 2,00 m/nap építési sebességgel. A 40 cm-es bordákkal ellátott 5 cm vastag víztartó kehelyszerkezetet azonban újszerű módon az alaptest síkjában építették meg ötféle előregyártott vasbeton elemből.
[Forrás: Fővárosi Vízművek archívuma]
A 3500 tonna súlyú, 1:2 térfogat arányban két gyűrű alakú rekeszre osztott kelyhet még a térszínen vízpróbának vetették alá. Majd a 43,65 m-es teljes emelési magasságra napi 4 m-es előrehaladással a nyugatnémet DYWIDAG emelőberendezéssel húzták fel. A hazánkban ekkor első ízben alkalmazott emelő 72 db egyenként 100 tonna tömeg emelésére alkalmas hidraulikus sajtóból és a hozzájuk tartozó 36 mm átmérőjű nagyszilárdságú vonórudakból valamint 3 olajkompresszorból és az emelést irányító vezérlőpultból állt. A kivitelezők gondosságát dicséri, hogy a nyers vasbeton víztartályfalak vízzárósága olyan tökéletesnek bizonyult, hogy vízzáróságot fokozó réteg felhasználására nem is volt szükség.
[Fotó: VBK]
A legelső vízzel való feltöltés érthető módon mindig nagy izgalmakkal jár, amit érdemes még a helyszínen levezetni. Szeged legfiatalabb, 1985-re a Rókus városrészben felépült 4000 m3 összkapacitású tornyának építésvezetője, Silay Ferenc mindezt így mesélte el: „Az előszámítások szerint max. 20 cm-t süllyedhetett a torony a végleges terhelés után. A három hónapig tartó feltöltés megtörténtével azonban csak 7 cm-t süllyedt. Ezt naponta többször, műszerrel ellenőriztük. A mérések között élményt jelentett a vízzel feltöltött medencékben körbe-körbe úszkálni.” Ehhez a különleges, függesztett tartályszerkezetű létesítményhez hasonló nem sok épült Európában. Tervei a MÉLYÉPTERV tervezőinek asztalán Mérei László vezetésével születtek meg.
[Forrás: Magyarországi tervezőintézetek története]
A megbízás érdekessége az volt, hogy a toronynak egyszerre két különböző nyomású övezet ellátását kellett biztosítania. A csúszózsaluzattal készült, 6 m átmérőjű törzsre ferde, húzott acélrudakkal felfüggesztett, monolit vasbeton kúphéjakkal határolt és teknős panelekkel fedett, felső tartály 3000 m3-es míg az alsó 1000 m3 űrtartalmú.
[Fotó: VBK]
A DÉLÉP kivitelező vállalat a két medence kivitelezését technológiai filmen meg is örökítette, bár bemutatni nem lehetett az ácsok brigádvezetőjének biztonsági hevederek nélküli vakmerő munkavégzése miatt. A tornyot a tervek szerint díszvilágítással és festéssel is ellátták volna, ez azonban pénzhiány miatt elmaradt.
[Fotó: VBK]
Nem így történt azonban a győri, marcalvárosi víztoronynál melynek kivitelezését tartályainak élénk vörös színűre festésével együtt a Duna Múzeumban őrzött kisfilmen is megörökítették. [Sajnos nagyon őrzik, lehetetlen megszerezni, ennyi erővel minek tartogatni?? – a szerk.] 6000 m3-es összakapacitásával 1981-ben történt műszaki átadása óta ez hazánk legnagyobb víztornya. 1976-ban a VIZITERV mérnökei Huszár László vezetésével az első hazai vegyesszerkezetű víztorony létrehozására vállalkoztak. Ez azt jelentette, hogy a főbb tartószerkezeti elemek a funkciójuknak legmegfelelőbb építőanyagból készültek.
[Forrás: Pannon-Víz Zrt.]
A nyomásra igénybevett 63 m magas toronytörzs csúszózsaluzatos technikával készült 8,60 m belső átmérőjű hengeres vasbeton csőoszlop. A viszonylag kis önsúlyú, korszerű hegesztés technológiai eljárások alkalmazásával teljesen vízzáróvá tett acél tartályokat előregyártott elemekből a helyszínen szerelték össze. Az első ránézésre kéttartályosnak vélt torony tulajdonképpen 3 önálló medencét foglal magába. Az alsó 4000 m3-es medence fölötti 2000 m3-es tartályt egy külső 1700 m3-es és egy a toronytörzs belsejébe épített 300 m3 térfogatú víztérre osztották. A torony építésének alapelve itt is a 70-es évek során megvalósult és számos, kisebb kapacitású, EMELKA rendszerrel felemelt vasbeton kehelynél már bevált módszer továbbfejlesztése volt. A toronytörzs felső lezáró födémére telepített 6 db 500 kN névleges teherbírású olajhidraulikus emelővel húzták a tartályokat végleges helyzetükbe majd monolit vasbeton gyűrűkkel rögzítették és támasztották őket a törzs bordázatára. Az építési tapasztalatok alapján a VIZITERV egészen 10 000 m3-es térfogathatárig fejlesztette tovább e típust, ilyen megépítésre azonban hazánkban nem került sor. Külföldön viszont annál is inkább!
Az egész világon elterjedt, jellegzetes gomba formájú, emelt kelyhű víztornyok első példányát 1957-ben a svédországi Örebro-ban alkották meg. A torony szó szerint gomba módjára nőtt ki masszív alaptestéből, hiszen a térszínen elkészített 9000 m3-es tartályt hidraulikus sajtók összehangolt emelésének eredményeként az alatta bezsaluzott törzs szilárdulásának ütemében emelték fel 58 m-es végleges magasságára. Néhány éve egy svéd filmarchívum az interneten is közzé tette azt a torony építéséről szóló rövidfilmet, melynek csattanója a feltöltött toronyban kajakozó fiatalember volt.
[A film, melyből néhány képkockát anno kimásoltam, sajnos már nem elérhető – a szerk.]
A torony a svéd lakosság körében azóta is nagy népszerűségnek örvend: évente tízezren látogatnak el a tetején lévő kilátóba, ahol éttermi vendéglátással is fogadják őket.
A klasszikus gombaformát képviseli Svédország legnagyobb kapacitású vasbeton víztornya, amely 1970-re épült fel Uppsala városában. Az 57 méter magas impozáns torony 18000 m3 víz tárolására képes. A további ’leg’-ek felkutatásához sem kell innen nagyon messzire utaznunk, hiszen Helsinkiben a ’70-es években épült ki a városi víz és csatornaművek székháza, melynek tetején – bár nem szabadonálló víztorony formájában – 40000 m3-es, kétkamrás tetőtározó található.
Helsinki közelében járva az emelt kelyhű víztornyoknak még egy hatalmas, 66,7 m átmérőjű vízmedencét tartó példányát is megcsodálhatjuk, mely 1978-ra épült fel Roihuvuori-ban. 12600 m3-es kelyhe üresen is 9000 tonnát nyomott, melyet hidraulikus emelőkkel 52 m magasságba emeltek és rögzítettek. (E roppant teher elképzeléséhez hozzásegíthet annak megfontolása, hogy az acélvázas Eiffel-torony összsúlya 7 ezer tonnára becsülhető.)
A külföldi kitekintés után zárjuk a sort egy magyar leggel, mely bár méretében nem tűnik ki az előzőleg felsorakoztatottak közül mégis, mint a harmadik generációs hazai víztornyok első példánya ide kívánkozik. A 2008-ban átadott budafoki víztoronyról van szó, mely a nagy elődök pozitív tulajdonságait ötvözi.
[Fotó: Bertók László]
Formanyelve korhű, mely szakít a szimmetriával és építéstechnológiai, statikai újításaival ismét a mérnöki szaktudásnak és kreativitásnak a régóta bevált struktúrák feletti diadalát hozza. Kétmedencés, összesen 3000 m3-es tartályának tömege attól válik könnyedebb, lebegő hatásúvá, hogy patkó keresztmetszetű törzse és négy alátámasztó konzolgerendája, mint egy labdát tartó kéz esetében, formailag elválnak egymástól.
Aszimmetrikus tömege miatt minden irányból más képet mutat, ahogyan a természeti képződményeknél ezt megszoktuk. Ezáltal harmonikusabban illeszkedik környezetébe mint elődei.
Bár 37,5 m-es átmérője elegendő nagyságú mégis a szigorú biztonsági rendszabályok miatt vízisportok kedvelőinek semmiképpen sem ajánlható a figyelmébe, annál is inkább a Tétényi-fennsík szerelmeseinek, akik a kehely íves lefedését övező gyalogos gyűrűről, 42 m magasságból csodálhatják meg a vidék szépségeit.
A Pannon-Víz Víz-, Csatornamű és Fürdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete meghívja Önt a győri vezetékes vízellátás 125. évfordulója alkalmából az Erzsébet ligeti víztorony átadásával egybekötött ünnepi előadásra.
Rendezvény helye: Győr, Erzsébet liget, víztorony Ideje: 2009. július 17. péntek 11:00
Program:
Ünnepi beszéd - Tőke László Pannon-Víz Zrt. elnök-vezérigazgató.
Történeti visszaemlékezés - Tóth László Pannon-Víz Zrt. diszpécserszolgálat vezető.
Az Erzsébet ligeti víztorony múltja és jelene id. Biczó László Pannon-Víz Zrt. üzemelésvezető és ifj. Biczó László Pannon-Víz Zrt. műszaki ellenőr.
Harcsás gyűjtemény - A Pannon-Víz Zrt. bemutatja Harcsás László aranykoszorús vízvezetékszerelő mester falikút gyűjteményét.
Az előadás után a résztvevők felmehetnek a víztorony tetőteraszára, ahova csak létrán lehet feljutni. A feljutáshoz ajánlott a kényelmes viselet és megfelelő lábbeli.
-----------------------------------
Ez tehát nem nyílt nap, hanem egy MHT előadás, aminek a végén aki vállalja, felmászhat a torony tetejére. Az MHT előadások viszont mindíg nyilvánosak, akit érdekel a dolog szívesen látjuk - kaptam az információt a Pannon-Víztől
"Egy rövid beszámoló arról, hogy Győr városának víztornya megújul, és ez már azért is érdekes, mert oly sok víztorony pusztulásáért kell aggódnom. Nézzék meg a részleteit, esőben is pompásak, látványosak, s úgy tűnik, meg is maradnak. Áruházi reklámot helyeznek el rajta, de ha ezen múlik, hát legyen rajta reklám, csak maradjon meg a remek torony, Győrnek, az országnak." - mondja Ráday Mihály az Unokáink sem fogják látni... 210. adásában.
Jó negyven éve magasodik az Erzsében ligeti fák fölé a 2000 köbméteres víztorony. Az elmúlt héten hatalmas autódaru hívta fel magára a figyelmet a torony mellett. Cikk a Győri Hét c. lapban >>
Egy srác írt egy dolgozatot a víztornyokról, szinte az összes képet innen vette, rendben is van, használja egészséggel.
De: - egy köszönöm mailt küldhetett volna; - azt az egyetlen víztornyot, amit nem tőlem szerzett (mert nekem meg sem volt) igazán elküldhette volna mailben...
Sebaj, megszereztem. Egyébként vannak még rendes emberek, pl. mindjárt itt van Zsuzsa, akitől a szolnoki toronyról kaptam sok érdekeset (és még fogok is remélem:) most pedig az egyik győri toronyról küldött metszetet. Klassz kis születésnapi ajándék!
Szóval megunván a páyázati anyaggal való szöszmötölést, inkább kicsit elkalandoztam, majd visszatérek rá. Úgyis már két éve itt porosodik lassan...
Először is: kaptam pár finomságot az egyik szolnoki toronyról.
Aztán van egy rossz hírem: át lettünk verve rendesen. Illetve én vertem át mindenkit, tévedésből, hiszékenységből, tudatlanságból. Így jár az otthonról gyűjtögető toronyőr, ha bármire, ami jól néz ki, és a viztorony@viztorony.hu címére érkezik, ráfogja, hogy víztorony. Ez történt nemrégiben az orfűi forrásházzal is, amire nem is tudom ki mondta, hogy víztorony. Talán senki. Még jó, hiszen nem is az. Annyira megörültem neki, mert nagyon tetszett a kép, hogy egyből besoroltam a megyék szerinti listába, mintha víztorony lenne... Na nem ragozom tovább: nem az és kész. Ettől függetlenül egy csodás építmény. "A magyar organikus építészeti mozgalom szintézise, jelképépülete, kezdete" Szereztem róla pár képet még, hogy méltóan búcsúzzunk tőle, illetve csak a listából dobtam ki, az oldal megmarad, de a továbbiakban csak innen lesz elérhető.
És aki felvilágosított erről, nem más, mint a honlap alkalmi lektora, Zsolti exbarátom*, aki egy híres építész :))) Ezúton köszönöm neki a mai szkennelnivalót, melynek fontos eleme a sokat emlegetett "évezred első víztornya Győrött". Az Építés-Szerelés c. lapban jelent meg egy kétoldalas képes beszámoló az építkezésről. A szöveget majd később digitalizálom, a képek itt.
*még a végén összebarátkozunk megint... (nem t'om, van-e ilyen opció)
Rengeteg képet kaptam, most elkezdem a feltöltésüket. Itt van először is Győr, az évezred első víztornyával. Plusz egy újonnan felfedezett víztorony, az erőműben. Mintha én is láttam volna ezt már, de már félek mindenre azt mondani, hogy víztorony. Pedig minden az :)))
Illetve a kedvenc MÁV-telepi tornyom lassan már nem az. A jövő héten elmegyek megnézni én is, mi folyik ott...
Utolsó kommentek