Ez egy réges-régi kirándulás, most találtam meg a videóját. Újabbak nincsenek, így régieket veszek majd elő. 

Holnaptól én is biciklivel nyomom ismét. Vasárnap (ha a bokám is bírja) Critical Mass!

És ha már ennyire nem víztornyosokat írok, akkor megemlítem, hogy a tegnapi Einstürzende Neubauten koncert az A38-on nagyon klassz volt. 18 éve láttam őket utoljára, Jugoszláviában a tengerparton egy nagy fesztiválon.

Ha már A38, és lemaradtál a Neubautenről, akkor ajánlom a Koop-ot. Megint jönnek, fantasztik.

Video: András
Fotó (a kezdőképen): Széchényi Péter
Zene: Click Click, Frontline Assembly, Clock Dva, Front 242

A laptopom DVD-lejátszója pedig monnyon le :( Sajnos eléggé szaggatósak lettek a videók a kiállításmegnyitó utáni bemutatón, pedig eredetileg nem ilyen egyik sem. Az új, gázgyári filmet sikerült átalakítanom aviból flv-be, a 3 gigás fájlból 42 mega lett, így már fel tudtam tölteni az indavideo-ra.

Fotógaléria itt és itt, fórum a gázgyárról itt.

Nos, gondolom már mindenki tűkön ül, aki nem volt ott. És aki ott volt, az is, hiszen jó volt élőben, de milyen jó lesz itt megnézegetni a képeket. Kis türelem még, le sem töltöttem őket a gépről/gépre, a visszafelé vonatot lekéstük, bringával meg csak most értem haza.

Szóval a beígért két órából majdnem háromnegyed három lett, de legalább beszélgethettünk, ha már így összegyűltünk páran. Nagy öröm volt először élőben találkozni olyanokkal, akik sok-sok képet küldtek már mailben a szájtra, de még sosem láttuk egymást.

Megérkezésünkkor az utca már le volt zárva, meg kellett kerülni egy kisebb erdőt, hogy ne nappal szembe fényképezzünk. Mázli volt, hogy biciklivel jöttem, mert a vázra felállva fel tudtunk kapaszkodni a kerítésre, ami elég széles volt ahhoz, hogy vígan ücsörögjünk rajta, míg a távolból meghallottuk az első figyelmeztetést. Utána mindenki az exponáló gombjára koncentrált, és a visszaszámlálásra. Jó nagy durranás volt, ami átment egy még nagyobba, a kerítés megmozdult alattunk - így egész testünkkel érezhettük a robbanás erejét, talán jobban, mint akik az utcán ácsorogtak.

Nem sokkal a robbantás előtt, Zsuzsi nekem szegezte a kérdést: felhívtad a tervező bácsit? Persze nem, mert 'nem mertem' se felhívni, se közölni vele a rossz hírt. Erre Zsuzsi felhívta a 198-at, kérte, hogy kapcsolják neki Thoma Józsefet (azt tudtuk, hogy hányadik kerület, mert én már korábban kinyomoztam a számát, csak még...). És Nem volt otthon, de a kedves felesége igen, aki elárulta, hogy tudnak a robbantásról (természetesen), és víztornyos honlapon megnézegette már a korábbi képeket. Hm. Ez jó. Akkor legalább nem leszek olyan ismeretlen, ha felhívom végre, ezt-azt szeretnék kérdezni tőle.

Smarki képén az a pillanat látható, amikor épp földet ért a víztorony, de még nem szakadt le a tartálya. Na ilyet nekem nem sikerült csinálni :)

A kamerát, amire számítottam, kölcsönadták másnak... Ha esetleg holnap kettőkor a Metallochemia felé jársz a videokameráddal, gyere és vedd fel :)

Illetve akinek van kölcsönkamerája, írjon vagy hívjon! 309928600
vagy aki csatlakozna ebédidőben egy kis kiránduláshoz, a Déli pályaudvarról 13:05-kor indul egy személyvonat, ami közvetlenül a robbantás helyszíne mellett áll meg, kb. 2 perc séta a víztorony. 13:26-kor ér oda, kettőkor robbantás, 14:25-kor jön vissza, 14:48-kor a Déliben van. Én ezzel megyek, van rajta bicikliszállító kocsi is. Esőnap azt hiszem nincs, úgyhogy ha törik, ha szakad, megyek. Egy kép az utazásról: