Negyedik nap: Mosonmagyaróvár |
|
|
|
|
Negyedik nap: Mosonmagyaróvár |
|
|
|
A Börzsönyben nem voltak víztornyok. Víz viszont annál több.
A harmadik napon elegem lett, és otthon vártam meg, míg eláll az
eső.
És most lássuk, merre kerekeztem.
Első nap: Óbuda
- (Pomázon
nem voltam, de messziről láttam:) - Szentendere - Tahitótfalu -
Vác (ezek régebbi képek) - Szob
- Kemence
(117 km az esti tekergéssel együtt)
Dunakeszin is érdemes volt leszállni a vonatról...
És van egy cikk a Népszabadságban a pályázatról, és a siófoki mizériáról pedig kettő: 1, 2.
Ma ismét bringáztam a külvárosban, sikerült megközelítenem a Csepel Művek óriási vasbeton víztornyát - száguldott is utánam a Schwinn Csepel marcona biztonsági őre Skodával, de megnyugtattam, hogy nem hozzájuk akarok betörni. Egyéb finomságok is várhatók, amint előhívattam a filmet. A kameráért külön köszönet Karcsinak!!
Kicsit visszabringáztam a Lágymányosi hídhoz. Három újabb víztorony a termés. Az egyiket felújítják nemsokára, ha lesz ötletük, hogy mire is használják...
A másik: igazából két darab, a Soroksári úton, a volt malomban. És egy az Ipar utcánál, amit épp lebontanak.
Ma sikerült 93 kilométernyi biciklizéssel 12 "újabb" budapesti víztornyot lefényképeznem. Kispest, Csepel, Nagytétény.
Jövő héten látható lesz az eredmény. Egy nagyon brutális, vasbeton
monstrum kimaradt Csepelen, de majd legközelebb. Aztán itt van a Blahától egy utcányira álló torony (Csokonai u.), Óbudán, a Nagyszombat utcában a gyártelep bejárata fölötti kis kocka, ami még ma is működik. És biztos van még néhány eldugott kis víztornyocska a városban.
Ha tudsz egyet is, írj!
Utolsó kommentek