2006 legvégére még becsúszott egy víztoronylátogatás: december 26-án este sms: Jöttök Tökölre holnap?
Hát persze, de én teljesen azt hittem, hogy január 27-ére beszéltük meg. Akkor is egy meglehetősen zártkörű kirándulás lett volna, így meg pláne az lett, épp hogy tudtam szólni Zsuzsinak és Péternek. Ennyien "iratkozhattunk fel" a börtönlátogatásra. Igen, a tököli büntetésvégrehajtó intézet udvarán álló, használaton kívüli víztornyot néztük meg.
Szokás szerint a Tranzit Art Caféban találkoztunk, ott még annyira sütött a nap, hogy napszemüvegben vágtunk neki. Ám ahogy átértünk Pestre a Petőfi hídon, sűrű köd vett körül minket, és ez így is maradt egész úton. (Csak hazafelé sütött ki a nap ismét, megdöbbentő módon, a hídon visszajövet, ugyanott.) A csepeli csíkos torony tetejét nem is láttuk, de még az alját is alig. Egyszer már jártam így, Szolnokon.
A börtön bejáratánál leadtuk a személyi igazolványainkat és a kikapcsolt mobiltelefonjainkat, majd bekísértek a toronyig. Itt volt kb. 20 percünk, hogy körbejárjuk és lefényképezzük a vasbeton lábakon álló óriási víztornyot. Fel sajnos nem mehettünk, mert a vaslépcső állítólag életveszélyes, valaki korábban berezelt félúton, így azóta senki nem járt fent. Miután készítettünk pár tucat képet, még betekinthettünk a torony felújításakor készült felmérésbe, majd hamar kitessékeltek. A fene se bánja, sokkal jobb idekint...
Utolsó kommentek