Friss hírek a hűtőtoronyról: Azóta is bontják tovább, immár láncfűrésszel. Tehát az önkormányzat nem állította le a bontást.

Ebben a mocsok álmosító időben semmihez nem volt kedvem. Ezt is elfelejtettem megosztani veletek: "Bp. XIII. Váci u. 152. hűtőtorony bontása lakossági bejelentés" A levél lényege, hogy a torony nem védett, ezért foglalkozzon vele a XIII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. Ma utánanézek, sikerült-e tényleg leállítani a bontást, vagy már szétkapták az egészet.

A víztornyokkal nem sok minden történik, de a nagy karácsonyi vásárlási láz leple alatt majdnem észrevétlenül lebontották ezt a hűtőtornyot,  de persze észrevettük. Megállítani viszont nem tudom, hogy lehetne őket. Az épület nem védett - nem volt veszélyben, amikor a védelmet "osztották", és kimaradt a szórásból.

Azt nem tudni egyelőre, hogy van-e bontási engedély, az önkormányzatot nem sikerült elérni. Mindenesetre nem voltam rest, és meglátogattam a tornyocskát. Deréktájon már lefeszegették a deszkaburkolatot, kilátszik a beton váz. Minthogy magánterület, fényképezni csak engedéllyel szabad. Be kell hát érnünk a régi képekkel. Egyébként nagyon szigorúan veszik a dolgot, befelé könnyen bejutottam, kifelé viszont annál kevésbé. Azt állította a biztonsági őr, hogy állítólag láttak valakit, aki hallotta, hogy látták, hogy hallották, hogy fényképeztem.

Ez persze nem igaz, sosem tennék ilyet! Ezt ő nem akarta elhinni, és megpróbált maradásra bírni, de nem sikerült neki. A bevált szövegem: oké-oké, rögtön jövök, csak van kint egy kis dolgom :o) Ezen annyira meg szoktak lepődni (pl. az ellenőrök is a villamoson), hogy bőven van idő cselekedni. Amíg tehát próbálta feldolgozni a hallottakat, én kipréseltem magam az ajtón - bármennyire is erősködött. Üldözéses jelent nem volt, mint anno a Csepel Műveknél, (ahol szintén nem fényképeztem :o)

Ma igen kellemes meglepetést kaptam postán. Az egyetlen angyalföldi víztoronyról készült képet, abból az időből, amikor még ép volt - bár épp egy vastag vörös csillag és egy sziréna éktelenkedik a tetején, de legalább még egyben van.

"Kedves András,
Én nagyon közel lakom a víztoronyhoz (annyira közel, hogy az erkélyemről nagyon szép kilátás nyílik rá :o)), a kép eredetijét pedig a szomszédos házban lakó nénitől kaptam kölcsön, amikor nemrégiben megtudta, hogy érdekelnek a kerület történetével kapcsolatos leírások, fényképek.

Ő a férjével 1947-ben költözött erre a helyre, és a képet pár évvel később (legkésőbb 1950-ben) készítette az amatőr fényképész férj, akinek természetesen nagyon megtetszett a torony is. Sajnos alig maradt meg néhány darab a régi fotókból, a víztoronyról például csak ez az egy..." - Írja Kiss Ágnes.

Ha már ennél a toronynál tartok, akkor legyen teljes a kép. Felrakom a "sosemvolt"-ba azt a két meg nem valósult tervet, amit Tóth Péter szerzett a MÁV-tól, és volt olyan kedves, hogy beszkennelte és cédén tálalta nekem.

Na szóval van ez az óriási torony, a Hámán Kató fűtőház "Intze" tornya.

1980-ban a MÁV Tervező Intézetének lelkes munkatársai ötletelgettek egy kicsit, mit lehetne kezdeni ezzel a monstrummal. Született két olyan elképesztő ötlet, hogy a hajatok égnek áll, ha meglátjátok. Az egyik szerint a deszkaburkolat eltávolítása után egyszerűen alumínium szarkofágot vontak volna a víztartály köré. Erre a tégla toronyra... borzalom. A másik terv szerint lekapták volna a víztartályt, készítettek volna egy kisebbet, a torony törzsén belül, és az egészre egy vietnami kalaphoz hasonló kúp alakú palatető került volna... még borzasztóbb. Nézzétek csak meg. Ehhez képest úgy tűnik, lebontották a deszkákat, és úgy is maradt.

Most itt lenne az ideje rendbe tenni, visszaépíteni olyanra, amilyen fénykorában volt. A kerület büszkesége lehetne.