Micsoda kincset kaptam ma este... Meg is osztom veletek gyorsan. Volt ugye az Árpád úti víztorny oldala, aztán tavasszal elmentem megnézni belül is. És most Iványi János írt róla pár sort az Újpesti Helytörténeti Értesítő 2003 júniusi számába.

Pisziék felturbózták az orosházi oldalt. És előkerült egy olyan ojjektum, ami kísértetiesen hasonlít a siófoki betonszörnyre, amit eddig nem közelítettem meg, csak pár távoli képem van. Szóval akkor mégiscsak van siófokon is egy harmadik víztorony? Úgy tűnik. Szerintünk az.

A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) 1966. év végén megbízást adott a MÉLYÉPTERVNEK 10 db különböző fenékmagasságú 100, 200 és 400 m3 nagyságrendű víztorony tanulmánytervének elkészítésére.

A megbízás fő célkitűzése az volt, hogy a KEVIÉP - mint kivitelező - olyan tervsorozat birtokához jusson, amelynek segítségével a megrendelők igényeit azonos típusú víztornyok építésével gyorsan kielégíthesse.

A MÉLYÉPTERV két alapvető lehetőséget vetett fel a tanulmányban.
Az egyiknek az utóbbi években kialakult ún. emeltfejű víztoronytípus képezte az alapját, mely szerint csúszózsaluzatos eljárással készül a torony törzse, és ennek lábánál összeállítva a csonka-kúp alakú fejrész.

A fej 6-12 elemből, melyet előregyártva szállítanak a helyszínre, építik össze és emelik a helyére. E rendszer segítségével eddig 100 és 200 m3 nagyságrendű víztornyok épültek. 400m3-es torony kivitelezésére emelt fej esetében ez idáig nem akadt vállalkozó.

Az adott feladatot a szokásos építési mód felhasználásával csak résben lehetett megoldani, mert a 400 m3-re új típust kellett volna tervezni, mégpedig olyat, aminél az építési technológia lehetőleg azonos a 100 és a 200 m3-es toronyéval. Ellenkező esetben a kivitelezőt olyan nehézségek elé állítottuk volna, amelyeket éppen megbízásával akart elkerülni.

A változó üzemű fenékszint biztosítása jelentette az első variáns második problémáját. A csonkakúp alakú fej és toronytörzs ugyanis formailag csak bizonyos üzemi fenékszintmagasság és fejnagyság esetén képez harmonikus egységet. Túl nagy fej és túl rövid törzs kedvezőtlen összképet nyújt. Víztorony-csalás kiképzésére ez a rendszer nem előnyös.
A tervezőnek olyan lehetőséget kellett tehát keresnie, hogy mind a kiviteli technológia, mind a formai összhang igénye ki legyen elégítve.

A henger alakú víztorony-család - úgy vélem - minkét követelménynek megfelel. Ezt bizonyítja egyébként a KEVIÉP választása is, hiszen a második alternatíva kidolgozása mellett foglalt állást, de a kivitelezéssel együtt járó tapasztalatok is kedvezőnek mutatkoznak. A kiviteli tervszinten kidolgozott henger alakú víztorony-család 10 különböző megoldást foglal magába, figyelembe véve a 100, 200 és 400 m3-es nagyságrendeket és üzemi fenékszint lépcsőket.

Tervezésük alapelvéül olyan egyszerű geometrikus forma - a henger - szolgált, amely a már jól ismert és bevált csúszózsaluzatos technológiával könnyen és viszonylag gyorsan, monolitikusan építhető meg, továbbá a család egyes tagjai között formai összhangot biztosít.

A 200 m3-es víztorony külső hengerátmérője 6,90 m és 25-30-35 m üzemi fenékszinttel építhető meg. Tényleges víztárolképessége 250 m3, melyből 50 m3 tüzivíz.

A 400 m3-es torony külső hengerátmérője 9,30 m és 25-30-35-40 m üzemi fenékszinttel készíthető. Tényleges tárolóképessége 500 m3, melyből 100 m3 tűzrendészeti célokat szolgál.

A víztorony alapja változó átmérőjű és vastagságú vasbeton körlemez. A hengerpalást falvastagsága 20 cm. Külső felülete tetszés szerint választható meg (bordázott vagy sima felület).

A víztartály a toronytörzstől függetlenített, monolit vasbeton hengertartály, mely külső kerülete mentén közvetlenül a törzsre, fenéklemezével pedig kettős gerendarácsra támaszkodik. A toronytörzs és a víztartály vasbetonlemeze között vízszigetelő réteg helyezkedik el. A tartály tengelyében kialakított orsótér részben személyközlekedési, részben technológiai célokat szolgál. A henger alakú víztornyok bruttó építési költsége az üzemi vízszint magasságától és a víztérfogattól függően változik. A 100+25 m3 víztérfogatú víztorony költsége (1967-es árszinten) 0,800-0,930 millió forint; A 200+50 m3 víztérfogatú víztorony költsége 1,080-1,270 millió forint; A 400+100 m3 víztérfogatú víztorony költsége 1,650-2,022 millió forint körül mozog.

Írta mindezt Csics Miklós a Műszaki tervezésben, a hatvanas évek végén.
(A víztoronycsalád tervezője Kiss Gábor)
Rögtön mutatok egy-két példát. Azt meg ne kérdezzétek, melyik mekkora! :o)

Várhatóan augusztus közepén hirdeti ki a Fővárosi Vízművek Rt. az új, 3000 köbméteres budafoki víztorony kivitelezési munkálataira kiírt pályázat nyertesét - mondta lapunknak Péterffy Gábor, a vízművek kommunikációs osztályvezetője.

Öt jelentkező adta be pályázatát: a 31 ÁÉCS Kft., a Strabag Rt., a Vízép Mélyépítő Rt., az Arcadom Rt. és egy konzorcium, amelyet az Anterra Rt., a Dunaferr K Span Kft. és a Középületépítő Rt. alkot. Az ajánlatokat még e héten elkezdik értékelni.

A vízművek finanszírozásában megvalósuló beruházás tervezett költsége mintegy félmilliárd forint, a létesítmény várhatóan 2004. május végére készül el (NAPI Gazdaság, 2003. január. 29, 7. oldal). A 42 méter magas víztorony felépítése a budafoki felső zóna rekonstrukciójának első lépése, ezzel a háztartások harmadának javul majd a vízellátása.

A torony mellett megépül az azt töltő 700 méteres vízvezeték, valamint az üzemeltetéshez szükséges ürítővezeték is. Péterffy tájékoztatása szerint a beruházás a Budapest egyik leggyorsabban fejlődő zöldövezetének számító Budafok lakossági vízigényének kielégítését; a víznyomás-ingadozás kiegyenlítését, valamint a tűzivízrendszer biztosítását szolgálja. A vízhiány 2000-től vált akuttá, amikor nyáron többórás vízkimaradások voltak a környéken.

Andacs Botond
Forrás: Napi Gazdaság

Ma a Napi Gazdaságban bukkantam víztornyos cikkre. Este fel is rakom ide. Úgy döntöttem, ha törik, ha szakad, mától minden nap frissítek valamit. Végülis van miből. Meg hát mi fontosabb lehet a világon?

Első látásra bele tudok zúgni egy víztoronyba; nem a vasbeton építészethez, hanem inkább a monumentális dolgok iránt való vonzódásomnak és az intenzív múltba vágyódásomnak köszönhetően.
 

Sokféle víztorony van: kecsesek és bűn randák, de mind méltóságteljes és szeretetre méltó. Az enyémet Zielenszky Szilárd építette 1913-ban - és azóta is működik. Műemlék-matuzsálem, harminc méter magas, kétszáz köbméteres, elegáns, mint egy templom, és sosem pihen. Valaha azt gondoltam, hogy megveszem, és benne fogok lakni, mint helyi lidérc. A szomszéd Jani egyszer elfelejtette kikerülni, nekiment hetvennel, úgy csodálta meg a csillagokkal együtt.

De nem kell aggódni, a torony állja a próbát, és az országban mindenkinek jut egy a lakóhelye közelében. A hajmáskérieknek lovagvár, a nyíregyháziaknak gúnárnyakú, a hajdúböszörményieknek meg tömzsi bagolylak. Van, amelyiket megszüntetik, titokban éjszaka elszállítják a szivattyúit, majd felrobbantják, mert szerintük már nem jó semmire. Csak András, a Toronyőr és kerékpáros víztorony-tudósító oldala őrzi őket, egyre többet. Nappali és éjszakai képek, helytörténeti dokumentumok, személyes élmények.

Nézzék meg, és nem fognak leszokni róla, hanem úgy érzik majd, meg kell menteniük a kihalófélben lévőket.

Meg esetleg nézzenek be a Skanska vattentornssällskapet oldalra, mert a svédek is tudják, mitől bűzlik a víz.

- sisso -

***** (öt csillag :o)

Tegnap délután majdnem véletlenül összefutottam Zsolti exbarátommal, aki egyébként időközben híres építész lett (vagy mi a jó szó arra, hogy nem barátkozunk, mert nem hajlandó felhívni évek óta, én meg már meguntam, hogy csak én keresem??) És elhoztam a víztornyos dossziét, amelyből kiderül, hogy nem véletlenül nem találtam a nagytétényi hízlaldás népszabis képemet, ugyanis nála volt...


De amire még emlékeztem, hogy az oroszlányi víztoronyról is van valami info. Hát igen: a Műszaki tervezés 1965/2. számából, az építész és a statikus tollából.
Ja meg Vákár Tibor is hozzáfűzött ezt-azt...

A mai Népszabadságban kis víztornyos csemege: Víztoronytárlat címmel kiállítást rendezett a győri Korszakváltó művészeti csoport. Az alkotók egy negyven méter magas, használaton kívüli víztornyot választottak a művészeti bemutatóra.
A képen Malasits Zsolt Trombitás című alkotását szerelik fel a tűzoltók. (MTI)

Szeretem a statisztikákat. Az elmúlt egy évben, 15 ezer látogatás alkalmával 100 ezer oldalt néztetek meg, és egymillió fájlt töltöttetek le, ami 21GB adatmennyiséget jelent.

Hogy holnapután meg kell vennem a Magyar Narancsot megint, mert víztorony lesz benne? (vaklárma volt úgy tűnik. talán legközelebb. és igen! lásd feljebb.)

És ha már itt tartunk, a múlt heti PestiEstben a nyolcvankettedik oldalon csak nem a kitámasztott víztoronyról van egy kép? De. Viszont pont a lényeg nem látszik. Nem baj, van máásik, amin jobb...

Arról nem is beszélve, hogy a győri Revita Tv-ben kedden este a szabadhegyi épülő víztoronyról lesz egy anyag.

Mivammá? A vízcsapból is víztorony folyik?
Az ember nem szenvedhet nyugodtan a jóindulatú víztoronyvakságától otthon a kis szobájában???