Tóth Péter üdvözletét küldi Temesvárról. Én pedig indulok Gödöllőre.
Gödöllőn csodaszép idő volt, és pár tucat ember, akik eljöttek megnézni a víztornyot. Hallhattunk sok érdekeset, de bocsi, nem jegyzeteltem, csak figyeltem, meg a kutyákat lestem, megvannak-e még :o) Volt versike és zene is, igazi víztorony-ünnep. Egy valami volt nagyon furcsa. Amikor a beszélgetés során elhangzott a szó, hogy "víztorony", mindig felkaptam a fejem: azt hittem, engem szólítanak. Ez azért már súlyos tünet, nem? :o)))))))))
Akik lemaradtak, ízelítőt kaphatnak a képekből, és a Jánossy György építésszel 1982-ben készült interjúból1. Íme:
Opeion: Ez a víztorony volt az első önálló munkád?
Jánossy György: Nem, rengeteg volt előtte, önálló is.
1954-ben vagy 1957-ben készült?
Évszámot tőlem ne kérdezzetek, mert arra nem emlékszem. Valamikor az ötvenes évek közepén épült. Abban az időben több víztornyot is terveztem. Volt egy víztoronypályázat Szigetszentmiklósra, ott is hasonló, kettős téglahéjú körperipterosz tornyot rajzoltam. A gödöllői megbízást akkor kaptam, amikor a gödöllői egyetem lakótelepe épült. A torony a HÉV végállomása fölötti dombtetőn áll.
Ez a hely vízválasztó a Duna-Tisza közén - a környék legmagasabb pontja, szép kilátás nyílik róla minden irányban. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze.
Az egyik lépcső a vízmedencéhez a másik a kilátóhoz vezet - "ördöglépcső" módjára elkerülik egymást. A víztartályt a belső téglafal tartja. A torony külső felülete fehérre festett nyerstégla A tetején álló kúp alakú sisakkal fedett üvegdobozra végül is nem került obszervatórium; azóta is üresen áll.
A torony az ötvenes évekből való, stílusa mégsem szocreál. Talán csak a téglafelületből alig kiugró párkány és a négyzetes, keretezett ablakok utalnak a korra.
Igen. A szocreál alóli kibúvás egyik tisztességes módja a skandináv vonal követése volt. Mi Dániából kézben hoztuk haza a nagy Asplund-monográfiát, és jól ismertük az egész skandináv építészetet. Kay Fisker, C. F. Moller hagyományőrző építészete, Asplund finom klasszicizálása jól felhasználható példa volt akkor számunkra. Ez a skandináv íz érezhető első munkáimon, a miskolci egyetem hat kollégiumi épületén, és ezen a víztornyon is. Klasszikus elem rajta a zárópárkány, de profilja összenyomott, visszafogott. Egyébként a profil, a párkány nem véletlen találmány az építészetben. Megosztja, értelmesen tagolja a felületet. Hiányzik a profil a mai házakról, félelmetes az üresség a mai homlokzatokon.
És a posztmodern homlokzatok?
A posztmodernek többsége felületes, a történeti formákból találomra válogatnak. Ma az egyetemi oktatás sehol sem tanítja meg olyan alaposan az építészettörténetet, a formatant, mint negyven évvel ezelőtt. A szocreál időszakban a mai posztmoderneknél nagyobb szakmai és rajztudással, tudatosabban válogatva dolgoztunk.
Visszatérve a víztoronyra, kik működtek közre ebben a munkádban?
Építész munkatársam Czebe István volt. Szobrász dolgozott rajta több is. Borsos Miklós készítette a bejárat fölötti kőtáblát2, amin valamilyen vízzel kapcsolatos relief van - ha jól emlékszem, Noé bárkáját ábrázolja. A torony csúcsán, svéd golyóscsapágyon forgó 2-3 méteres szélkakast Megyeri Barna készítette, rézlemezből.
 |
Fotó: Csilla 2003 |
Úgy tudjuk, ennek a kakasnak a szélirány mutatásán kívül más szerepe is van.
Igen. A kakas földre vetett árnyékának mozgása jelölte ki a víztornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyékot a nap mozgása szerint kiszerkesztve kaptam a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját. A kerítésen belülre virágórát terveztünk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeinek segítségével.
A torony árnyékával mint egy napóra mutatja az időt. A virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelzi: a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal nyílnak, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel. A telet a téglafalra futtatott borostyán jelképezi. A falon belül elhelyeztünk 12 négyzetes kőoszlopot a zodiákus jelekkel, Nagy Géza szobrász készítette őket3. Hogy teljes legyen a kozmikus jelkép, a kilátóterasz kőburkolatán egy csillag ágai jelölik az égtájakat.
Mindez ma is megvan?
Régen jártam arra, de úgy tudom, minden megvan kivéve a virágórát.
Köszönjük a beszélgetést.
Jegyzetek:
1::Az interjút Dévényi Tamás és Ferkai András készítette, és a KÖZTI belső használatú folyóiratának ifjúsági mellékletében jelent meg.
Opeion-melléklet 1982. 1. p. 18-19.
2::Valójában bronz dombormű: Ariont megmenti egy delfin, az ismert görög legenda ábrázolása
3::A zodiákus jegyek közül a Bika, Rák, Oroszlán, Nyilas, Vízöntő és a Halak jelzőköveit Nagy Géza, a Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Bak és a Skorpió köveit Molnár László készítette
*::nincs is fehérre festve, csak belül :o))
Most, hogy végigolvasgattam mindent erről a gödöllői víztoronyról, eszembe jutott egy fontos dolog: a beszélgetés során elhangzott, hogy soha nem használták víztoronynak. Szép, mi?
Utolsó kommentek