Szerdán gyakorlati foglalkozásként meglátogattuk a lefejezett víztornyot, ahol mostanában gőzerővel folyik az építkezés. Találkoztunk a tulajdonossal is, aki sokat mesélt a terveiről. Megtudtuk, hogy a víztorony 1890-ben épült, és 1945 óta nem üzemel. Egészen pontosan olyan lesz (kívülről), mint új korában. Az acél tartály helyett a képeken is látható, téglából épült kerek szobát rejti majd a faragott fa burkolat. Körben 16 ablak, fantasztikus panoráma... Augusztusra el is készül minden, ami kívülről látszik majd, a belső átalakítás még odébb van, de a tervek szerint a törzsben 4 szint lesz (fogadó helyiség, konyha, hálószoba, gépészeti szint, majd egy nagy és üres nappali a tartály helyén, a kis "kukucskáló" toronyban pedig csillagvizsgáló - de legalábbis egy távcső...) A torony melletti földalatti víztartályokat megszüntetik, helyükön lesz a garázs.
A pletyka, miszerint 2 milláért sikerült megvenni a tornyot, kacsa volt. Összesen 1 forintba került a torony telekkel együtt. Ez az igazán korrekt ár, én is ennyiért szeretnék majd venni egyet. És én is kérek hozzá 10 milliós önkormányzati támogatást.
Az építész tervező Kugler Katalin, akinek egyik ismert remekműve az
Elefántház felújítás, kilátótorony újraépítés és kifutó átépítés a Fővárosi Állat- és Növénykert területén.
A víztorony a eredetileg a MÁVé volt. Valamikor az ezredforduló környékén felmérték, és megállapították, hogy 20 milla lenne az állagmegóvás költsége, és erre nincs pénzük. Pilótánk utánajárt, és sikerült elcseréltetnie az önkormányzattal egy szalagtelekre, így már kiírhattak egy pályázatot a torony hasznosítására. Elég szerencsétlenül sikerült, ugyanis senki nem jelentkezett. (Ebben szerepet játszhatott, hogy a pályázat beadásának díja eleve 1 millió volt, és nem is lehetett volna akármire hasznosítani a víztornyot.)
Na mindegy, megvan a torony, van gazdája, és megmenekül a pusztulástól. Hamarosan újabb képriporttal jelentkezem, addigis nézzétek ezt.
Utolsó kommentek