de pont ide való: Pécs külterületén a Mecsek lábánál lakóépületté átalakítható víztorony (alapterület 30 m2, kialakítható 4 szint) 1200 m2-es telken eladó. Fényképet lsád: (Pécs-Vasas) (30/3355468) Irányár: 3.500.000 Ft

(update2008: már rég van új gazdája)

Azt hallottam, hogy veszélyben a félig felújított MÁV-telepi víztorony. Állítólag a szerződés szerint nem is adhatná el a tulaj a víztornyot, amíg kulcsra készen nincs. (Bár mi az a kulcsrakész? Ha be tudja zárni az új bejátati ajtót kulccsal, akkor az?)

Én eddig úgy tudtam - azt mondta a pilóta - hogy ebben az állapotban már eladhatja. Szóval ma azt hallottam, hogy nem így van, és a szerződést módosítani kell, hogy eladhassa, és ha ez megtörténik, akkor az új tulaj felé esetleg már nem érvényesíthetők a megkötések, és ki tudja mi lesz a víztorony sorsa. Vagy valami ilyesmi. Kicsit zavaros, mert én is keveset tudok.

Felhívhatnám ugyan, és lehet, hogy elmesélné, mi a helyzet, csak kicsit megrendült a bizalmam benne (egyáltalán az azonnali eladás és persze a borzalmas lábazat miatt). Meg ha olvasta az eddigieket itt, akkor nem biztos, hogy beloptam magam a szívébe. De hát nem is ez volt a célom.

Nos, gondolom már mindenki tűkön ül, aki nem volt ott. És aki ott volt, az is, hiszen jó volt élőben, de milyen jó lesz itt megnézegetni a képeket. Kis türelem még, le sem töltöttem őket a gépről/gépre, a visszafelé vonatot lekéstük, bringával meg csak most értem haza.

Szóval a beígért két órából majdnem háromnegyed három lett, de legalább beszélgethettünk, ha már így összegyűltünk páran. Nagy öröm volt először élőben találkozni olyanokkal, akik sok-sok képet küldtek már mailben a szájtra, de még sosem láttuk egymást.

Megérkezésünkkor az utca már le volt zárva, meg kellett kerülni egy kisebb erdőt, hogy ne nappal szembe fényképezzünk. Mázli volt, hogy biciklivel jöttem, mert a vázra felállva fel tudtunk kapaszkodni a kerítésre, ami elég széles volt ahhoz, hogy vígan ücsörögjünk rajta, míg a távolból meghallottuk az első figyelmeztetést. Utána mindenki az exponáló gombjára koncentrált, és a visszaszámlálásra. Jó nagy durranás volt, ami átment egy még nagyobba, a kerítés megmozdult alattunk - így egész testünkkel érezhettük a robbanás erejét, talán jobban, mint akik az utcán ácsorogtak.

Nem sokkal a robbantás előtt, Zsuzsi nekem szegezte a kérdést: felhívtad a tervező bácsit? Persze nem, mert 'nem mertem' se felhívni, se közölni vele a rossz hírt. Erre Zsuzsi felhívta a 198-at, kérte, hogy kapcsolják neki Thoma Józsefet (azt tudtuk, hogy hányadik kerület, mert én már korábban kinyomoztam a számát, csak még...). És Nem volt otthon, de a kedves felesége igen, aki elárulta, hogy tudnak a robbantásról (természetesen), és víztornyos honlapon megnézegette már a korábbi képeket. Hm. Ez jó. Akkor legalább nem leszek olyan ismeretlen, ha felhívom végre, ezt-azt szeretnék kérdezni tőle.

Smarki képén az a pillanat látható, amikor épp földet ért a víztorony, de még nem szakadt le a tartálya. Na ilyet nekem nem sikerült csinálni :)

"Most lett műemlék az 1910 és 1913 között Reichl Károly építészeti és Weisz Albert technológiai tervei alapján épült Óbudai Gázgyár épületegyüttese is, amelynél ipartörténeti, városképi és építészeti szempontok indokolták a védelmet. A gázgyári komplexumban található például olyan ipari objektum is, mint a kátránytorony, a víztorony, a benzolfinomító, a szivattyúház."

A kamerát, amire számítottam, kölcsönadták másnak... Ha esetleg holnap kettőkor a Metallochemia felé jársz a videokameráddal, gyere és vedd fel :)

Illetve akinek van kölcsönkamerája, írjon vagy hívjon! 309928600
vagy aki csatlakozna ebédidőben egy kis kiránduláshoz, a Déli pályaudvarról 13:05-kor indul egy személyvonat, ami közvetlenül a robbantás helyszíne mellett áll meg, kb. 2 perc séta a víztorony. 13:26-kor ér oda, kettőkor robbantás, 14:25-kor jön vissza, 14:48-kor a Déliben van. Én ezzel megyek, van rajta bicikliszállító kocsi is. Esőnap azt hiszem nincs, úgyhogy ha törik, ha szakad, megyek. Egy kép az utazásról:

Ma kivételesen autókáztam reggel. Brutál köd volt a külvárosban (is), néhol 100 méter alatti látótávolsággal. Remélem nem járunk úgy holnap, mint az Ihász utcai víztorony-robbantásnál jártak '68-ban! "A nevezetes napon akkora köd szállt le, hogy a robbantást sikeresen végrehajtották ugyan, de csak hallani lehetett, látni nem."

Tehát úgy néz ki, csütörtökön víztorony-robbantás. Jáááááááááááj. Le ne késsem. (14:00-kor!)

Gázgyárból múzeumi negyed
Erről szól az [origo] cikke: origo.hu/itthon/...
Na legalább itt is történik valami talán. Ha idén nem is, de jövőre mindenképp fel akarom fedezni belülről is.

Most, hogy ezzel az újpesti résszel voltam elfoglalva, és újból nézegettem a cérnagyár képeit is, végre leesett a tantusz, hogy miért van az a három torony ott egymás mellett. Eddig nem tudom, hogy figyeltem, biztos csak a képek érdekeltek, meg hogy megszereztem azokat a régi rajzokat.

A sárgás metszetből kiderül:
A kéményes tartályban "sima" víz van.
A középső szürke henger valójában egy vízlágyító berendezés (tehát nem kimondottan víztorony, bár mégis... nem tudom :)
A kis tömzsi sárga meg a lágy vizet tárolja, ezt használja az üzem pl. fehérítésre.
És azt viszont tényleg csak most vettem észre, hogy a rajzon szerepel egy 300 köbméteres föld alatti tartály is a jobb oldalon, ahova pedig 3 kútból jön a víz...


És még egy idézet A Pamutfonóipari Vállalat története c. könyvből:
"Először az erőtelep, a gyárkémény, a víztorony és a szivattyúház, majd a hivatali épületek, a kiszerelőüzem és az orsóraktár épült föl. Ezzel párhuzamosan megindultak a 450 m hosszú csatorna és a rákospalota-újpest-káposztásmegyeri iparvágányból a gyártelepre vezetendő leágazás megépítésének munkálatai is. A második építési ütemben készült el az étkezde, a cérnázó, a fehérítő-festőüzem, valamint a vízlágyító berendezés. Végül a fonoda, a bála- és hulladékraktár, a garázs, a kerítésfal, legvégül pedig a gyári lakóházak."

Ma nem volt nagy hajtás, vagy legalábbis én lustálkodtam. Levittem egy adag kacatot a pincébe, és amikor helyet csináltam neki, mi akadt a kezembe? Na mi. Hát persze hogy valami víztornyos. És nem is akármilyen. Egy fényképalbum kb. 70 évvel ezelőttről, mely bemutatja egy gyár (át?)építését. Természetesen az udvarán áll egy víztorony. A tetejéről készült képen három másik látszik. Az a három még ma is áll. Na akkor szkennelek :)))

A képek a harmincas évek elején készültek, nem egy időben. Egyrészt ott az első kép, ahol már kész a kéményre szerelt víztartály, aztán ott vannak az állványzat képei, és lejjebb látható a még csupasz kémény is (az egyik ilyen hátulján van egy dátum: 1929. VII. 2.). 1935-ből pedig már olyan képek vannak, mikor üzemel a gyár, tele van mindenféle gépekkel és jön ki a papír a hengerek közül.

1937 márciusában pedig Betriebsingenieur B a u e r kapott egy fényképalbumot Ing. Franz Krenntől zur freundlichen Erinnerung an den Bau der KOMBIN - Pappenanlage im jahre 1936, gewidmet! De ez egy kisebb album, és ebben csak a gépek vannak, illetve egy olyan gyárudvar-részlet, ami nem is hasonlít a víztornyosra. Talán kicsit arrébb lehet? És van egy másik, nagyobb album, amiben az itt látható képek vannak, plusz a kisebb album összes képe, illetve egy németországi utazás képei, az egyiken egy férfi áll, a kép hátulján pedig ez: "Vezér". Talán ő lehet Franz Krenn...