Frissítettem a képeslapos gyűjteményt. Ki-ki keresgéljen benne számára újakat :)

A Víztorony Baráti Kör kirándulásai.

Jelentkezni e-mailben lehet.

Egy jó példa: Kutas-Kozmapusztán, a felújított Hertelendy Kastélyszálló***** parkjában áll egy szépen rendbehozott víztorony, mely eredeti funkciója szerint üzemel is.

Ma behatoltunk az állatkerti nagysziklába. Klassz kis hely, javában folyik a felújítása. Egy jó hír mindazoknak, akik lemaradtak a kirándulásról: amikor elkészül, a látogatók számára is látogatható lesz belül is.

Képek itt.

Gondolkodtam ezen a képeslapos siránkozáson, elég szánalmas lehet egy kívülállónak: Itt van ez a muki, víztornyos képeslapokra költ ezreket-tízezreket és panaszkodik, hogy nem licitálhat még feljebb.
De kit érdekel? :) Nekem örömet okoz és nem ártok vele senkinek.

Na ma jól felbosszantotak már kora reggel :((
Tudvalevő, hogy régóta gyűjtöm a víztornyos képeslapokat, a megszerzett darabok többsége árverésekről származik, részben a Vatera.hu-ról, részben pedig a Profilától. Na ez utóbbira haragszom nagyon, az alábbi okok miatt:
- eszeveszett drága (ok, ez szubjektív és relatív)

- hiába szeretnék valamire licitálni, nem lehet, csak egyetlen ajánlatot tenni, ANÉLKÜL, HOGY TUDNÁM, MÁSOK MENNYIT AJÁNLANAK.


És ezt nevezik aukciónak. ÁÁÁÁÁÁÁÁ.
Nagyon bosszantó.


Azt hittem, hogy megbékélek ezzel a rendszerrel, ugyanis kiskapunak még ott volt a személyes licit lehetősége, ha valami nagyon kell, akkor odamegyek vasárnap a sok nagypapa közé, kivárom a sorom és licitálok.


Erre kitalálták ezt a baromságot: "Levelezési árverés", ahol nincs személyes licit, mindenki az első ajánlatával van versenyben. Döbbenetes.

Tegyük fel, van a listában egy abszolut ritkaság. Kikiáltási ára 5000Ft. Ok, azt mondom ez bármennyiért kell. De mennyi az a bármennyi? 8000? 18000? Ha bemondom, hogy 30000 Ft, akkor tuti ennyibe fog kerülni még akkor is, ha senki más nem ajánl még 5000-et sem, ugyanis nem lehet látni az ajánlatokat. Szóval egyáltalán nem bízom a Profilában, mert nincs tiszta verseny.


A legfurább az egészben, hogy a saját érdekük lenne, hogy minél magasabbra licitálhasson a kedves vevő. Na de vakon?

Most kíváncsian várom az eredményt. Kilenc képeslapra tettem ajánlatot az utolsó pillanatban telefonon. Ugyanis már majdnem elindultam a hetek óta hirdetett árverésre:

"57. Nemzetközi Profila Aukció
Hotel Kempinski Budapest
2006. október 8.
Képeslapok
Több mint 13000 db képeslap az alábbi rendszerezés szerint:
Magyar városképes képeslapok: a mai magyar, illetve az 1910-es történelmi Magyarországhoz tartozó területek. A tételek között Erdély, Délvidék, Felvidék, Burgenland és Kárpátalja helységei is szerepelnek."


Ezt küldték e-mailben.
Ma felhívtam őket reggel, hogy hányra is kell mennem, erre kiderül, hogy nincs is ilyen árverés, csak levélben lehetett "licitálni" tegnap éjfélig.
Azért elfogadák a telefonos ajánlatomat. Most lehet izgulni pár napig, amíg kiderül...
Ja, ha mindet sikerül elhoznom, akkor a végén még a gatyám is rámegy :)

A konferencia egyik kávészünetében megismerkedtem Ackermann Balázzsal, a Kisterenyei Körfűtőházért Egyesület elnökével, aki elújságolta, hogy egy régi képeslapon felfedezett egy kéttartályos szabvány vízházat, amiről eddig senki nem tudott.
Részletek: itt

Amennyire időm engedte, be-be szivárogtam a KÉK konferenciájára. A gázgyárról szóló blokkban a víztoronyról annyi hangzott el, hogy nyilván étterem vagy kávézó lesz benne, a panoráma miatt. Igen, nyilván ez tök jó lenne. De Magyarországon ezt még nem sikerült összehozni eddig, nyilvánvaló akadályok miatt: egyetlen csigalépcső nem elegendő egy ilyen vendéglátóegység kiszolgálására sem tűzvédelmi, sem semmilyen szempontból. Egyébként semmilyen konkrétumot nem tudtam meg, bár végre láttam egy gáztartály metszetét és működési elvét.

Ami a vasúti területek hasznosításáról elhangzott, az egy általános bevezetőnek megtenné, de előadásnak egy ilyen szakmai konferencián... botrányos. Megtudhattuk, hogy a vonatok csak síneken tudnak közlekedni, nem mehetnek akármerre... Ilyen és hasonló semmitmondó, közhelyes általánosságok miatt ott is hagytuk egy időre a termet, elmentünk ikeázni. (A gombás palacsinta pocsék volt, a szekrényvázunk még mindig nem érkezett meg, de tányércsöpögtető több hónap után ismét volt.)

Később aztán visszamentem a fent említett gázgyáras szekcióra, de 1-2 régi fotón kívül tényleg nem sok újdonságot tdtam meg. Vagy túlságosan expert vagyok, vagy nincs sok új info :)

A nyár vége felé meglátogattuk a gyöngyösi víztornyot, készült pár belső kép és kiegészítettem a gyűjteményt néhány légifotóval is.

A Kulturális Örökség Napjai keretében egy sor víztornyot látogathattok meg, válogassatok kedvetekre! Van közte meglepetés is.