Az archív fotó forrása az esztergomi Duna Múzeum:
Hajós György Zielinski Szilárd c. könyvében van két, a cementgyárat érintő rész, melyeket alább idézek.
Az első írás egy kürtőre rögzített 20 m magasságban lévő vasbeton tartályról szól, a második írás pedig a fent említett toronyhoz nagyon hasonló szerkezetű víztoronyról. Úgy tűnik, hogy mindkét esetben igaz az, hogy a tervek egy részét alvállalkozóként a francia Hennebique cég készítette. Ez egy jelentős momentum, hiszen a vasbeton-építés hőskorában ez a cég volt az, amelynek a vasbeton szabadalmára és annak Zielinski által való hazai meghonosítására épült az országban a vasbetonszerkezetek gyártása és elterjesztése.
Tehát:
idézet Hajós György: Zielinski Szilárd c. könyvének 100. oldaláról (Kiadó: LOGOD Bt. Budapest 2004)
"Vízmedence és kürtő Beocsinban (munkaszám: 72)
A Beocsini Cementgyárban a 75 m3 befogadóképességű víztárolót (víztornyot) az 50 m magas kürtővel kombinálva tervezték. Az iroda egy falazott kürtő tervét küldte meg Hennebique-éknek és kért arra vasbeton tervet víztartállyal együtt. Hennebique cég 1902 október 17-én kelt, 1:100 léptékű tervet és október 20-án költségvetést küldött.
A terv 3,00 belső átmérőjű, 30 cm falvastagságú, 50 m magas, állandó keresztmetszetű kürtő, 4,50 m mélyre alapozva, melyre 20 m magasban 5,50 m magas 2,50 m belméretű, a kürtőt gyűrűszerűen övező vasbeton víztartály van ráépítve, úgy, hogy a kürtő és a gyűrű között 18 cm légrés van. A víztartály fenéklemeze 15 cm, oldalfalai 15 cm-ről felfelé 10 cm-re csökkennek. Iratok hiányában a továbbiak nem ismertek.
Beocsin víztorony (munkaszám: 165)
300 m3 vizet befogadó medence. A Hennebique cég 1902. április 24-én kelt terve szerint 12 pilléren fekvő gerendarácson a talaj felett 25,00 m magasságban lévő medence belső átmérője 10,50 m. Fenéklemeze 14 cm, oldalfala 14 cm-ről felfelé egyenletesen 8 cm-re csökken. A medence magassága 4,06 m, töltésmagasság 3,80 m. Pillérek keresztmetszete 45/45 cm, 2,20 m-enként 20/30 m keresztmetszetű gerendával merevítve.
Az iroda terveinek statikai számításait Réthy készítette (ez az egyetlen ismert statikai számítás, melyet nem Zielinski, vagy Jemnitz írt alá). A részlettervek keltezése 1904. december 2. A pillérek kengyelezése már kör keresztmetszetű vassal történt és azok hurokszerűen valamennyi függőleges vasat összefogják. Irat hiányában más nem ismert."
Fotó: Kovács Károly, az Újvidéki Apollo tv dokumentumosztályának szerkesztő-rendezője
Utolsó kommentek