Tegnap végigbringáztam a várost, közben útba esett a népligeti víztorony is. Tavalyelőtt beszéltem az ott lakó úrral, aki akkor is és most is arról panaszkodott, hogy félméteres guano van fent, már az ajtót sem lehet kinyitni. Tavasztól őszig óriási legyek lepik el, és bűz terjeng - ami nem csoda. De nem is méltó egy ilyen szépséges száztizenéves épülethez. A víztorony tulajdonosi viszonya a margitszigetihez hasonló: a tulaj a főváros, a kezelő a vízművek. Senki nem tartja karban, nem is takarítják, semmi nem történik, csak pusztul. Szokásos egymásra mutogatás. Talán jövő vasárnap megtudhatjuk azt is, mi lesz a sorsa ennek a toronynak. Érdeklődve hallgatta beszámolómat a VBK-ról, jól meg is hívtam, felcsillant a szeme, szerintem eljön.

Ma délután beszélgettem Győr Attilával Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Védési Osztályának vezetőjével - akivel egyébként találkozhattok jövő vasárnap. A téma természetesen a VBK alakulása és céljai voltak, melyekkel nagy örömömre egyetért, és számíthatunk a segítségére a jövőben is. (Korábban is foglalkozott már víztornyok védelem alá helyezésével, de hogy melyek ezek, illetve mi van folyamatban, és egyáltalán hogyan működik ez az egész, majd ő elmeséli a víztoronyban.)

Utána kibicikliztem a szigetre, terepszemlére. Zalabai Csilla, a Kilátó Galéria vezetője jött a kulccsal és felmentünk körülnézni.

Tapasztalatok: eszméletlen hideg van a toronyban. Aki jön, hozzon plusz két pulcsit, akármilyen jó idő is lesz. Ez nagyon fontos!

Kis kosz volt, ami összegyűlt ősz óta, de ezt majd feltakarítjuk időben. Viszont ami megdöbbentett, hogy ez a víztorony milyen rossz állapotban van. Mivel a jövő héten nem lesz felújítás, láthatjátok majd élőben. A margitszigeti víztorony simán bekerülhet a Víztornyok Vörös Könyvébe (ami még nincs, de tervezem:)...

Egyszerűen kikezdte az idő vasbeton foga. Sok helyen kilátszik a vasalat, áznak a falak, hullik a festék, a tartályszinten betörve az ablakok stb.
A torony tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat, kezelője a Fővárosi Vízművek, melynek kommunikációs igazgatója, Péterffy Gábor elfogadta a meghívásomat és ott lesz ő is, ami két okból is örvendetes: egyrészt a Vízművek az egyik szponzor (kaja-pia-projektor téren), másrészt megkérdezhetjük, mi a helyzet a Vízművek víztornyaival (pl. sziget vagy Újpest...)

Most meg közben huszonkettedike lett, a Víz Világnapja. Megyek aludni, hogy holnap sok minden vizeset intézhessek.

Tegnap délután egy víztorony 3D-s makettjét nézegettem órákig. Ez nekem még újdonság, sosem foglalkoztam 3D-vel, leszámítva, hogy 1998-ban kipróbáltam, milyenek a térbeli-forgó feliratok készírése egy weboldalra, még a Netscape Composer hőskorában. Naszóval visszatérve a torony makettre: Elég jó dolog ez, bármerre lehet forgatni, körbejárni, meg egyáltalán felülről megnézni: pont ez hiányzik sokszor. Mindig csak az unalmas béka-perspektíva. Sokszor álmodoztam róla, hogy kéne szerezni egy kosaras daruskocsit egy (pár) hétvégére és végigjárva az arra érdemes tornyokat, végigfotózni őket a magasból (de lagalábbis magasabbról).