Pisziék felturbózták az orosházi oldalt. És előkerült egy olyan ojjektum, ami kísértetiesen hasonlít a siófoki betonszörnyre, amit eddig nem közelítettem meg, csak pár távoli képem van. Szóval akkor mégiscsak van siófokon is egy harmadik víztorony? Úgy tűnik. Szerintünk az.

A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) 1966. év végén megbízást adott a MÉLYÉPTERVNEK 10 db különböző fenékmagasságú 100, 200 és 400 m3 nagyságrendű víztorony tanulmánytervének elkészítésére.

A megbízás fő célkitűzése az volt, hogy a KEVIÉP - mint kivitelező - olyan tervsorozat birtokához jusson, amelynek segítségével a megrendelők igényeit azonos típusú víztornyok építésével gyorsan kielégíthesse.

A MÉLYÉPTERV két alapvető lehetőséget vetett fel a tanulmányban.
Az egyiknek az utóbbi években kialakult ún. emeltfejű víztoronytípus képezte az alapját, mely szerint csúszózsaluzatos eljárással készül a torony törzse, és ennek lábánál összeállítva a csonka-kúp alakú fejrész.

A fej 6-12 elemből, melyet előregyártva szállítanak a helyszínre, építik össze és emelik a helyére. E rendszer segítségével eddig 100 és 200 m3 nagyságrendű víztornyok épültek. 400m3-es torony kivitelezésére emelt fej esetében ez idáig nem akadt vállalkozó.

Az adott feladatot a szokásos építési mód felhasználásával csak résben lehetett megoldani, mert a 400 m3-re új típust kellett volna tervezni, mégpedig olyat, aminél az építési technológia lehetőleg azonos a 100 és a 200 m3-es toronyéval. Ellenkező esetben a kivitelezőt olyan nehézségek elé állítottuk volna, amelyeket éppen megbízásával akart elkerülni.

A változó üzemű fenékszint biztosítása jelentette az első variáns második problémáját. A csonkakúp alakú fej és toronytörzs ugyanis formailag csak bizonyos üzemi fenékszintmagasság és fejnagyság esetén képez harmonikus egységet. Túl nagy fej és túl rövid törzs kedvezőtlen összképet nyújt. Víztorony-csalás kiképzésére ez a rendszer nem előnyös.
A tervezőnek olyan lehetőséget kellett tehát keresnie, hogy mind a kiviteli technológia, mind a formai összhang igénye ki legyen elégítve.

A henger alakú víztorony-család - úgy vélem - minkét követelménynek megfelel. Ezt bizonyítja egyébként a KEVIÉP választása is, hiszen a második alternatíva kidolgozása mellett foglalt állást, de a kivitelezéssel együtt járó tapasztalatok is kedvezőnek mutatkoznak. A kiviteli tervszinten kidolgozott henger alakú víztorony-család 10 különböző megoldást foglal magába, figyelembe véve a 100, 200 és 400 m3-es nagyságrendeket és üzemi fenékszint lépcsőket.

Tervezésük alapelvéül olyan egyszerű geometrikus forma - a henger - szolgált, amely a már jól ismert és bevált csúszózsaluzatos technológiával könnyen és viszonylag gyorsan, monolitikusan építhető meg, továbbá a család egyes tagjai között formai összhangot biztosít.

A 200 m3-es víztorony külső hengerátmérője 6,90 m és 25-30-35 m üzemi fenékszinttel építhető meg. Tényleges víztárolképessége 250 m3, melyből 50 m3 tüzivíz.

A 400 m3-es torony külső hengerátmérője 9,30 m és 25-30-35-40 m üzemi fenékszinttel készíthető. Tényleges tárolóképessége 500 m3, melyből 100 m3 tűzrendészeti célokat szolgál.

A víztorony alapja változó átmérőjű és vastagságú vasbeton körlemez. A hengerpalást falvastagsága 20 cm. Külső felülete tetszés szerint választható meg (bordázott vagy sima felület).

A víztartály a toronytörzstől függetlenített, monolit vasbeton hengertartály, mely külső kerülete mentén közvetlenül a törzsre, fenéklemezével pedig kettős gerendarácsra támaszkodik. A toronytörzs és a víztartály vasbetonlemeze között vízszigetelő réteg helyezkedik el. A tartály tengelyében kialakított orsótér részben személyközlekedési, részben technológiai célokat szolgál. A henger alakú víztornyok bruttó építési költsége az üzemi vízszint magasságától és a víztérfogattól függően változik. A 100+25 m3 víztérfogatú víztorony költsége (1967-es árszinten) 0,800-0,930 millió forint; A 200+50 m3 víztérfogatú víztorony költsége 1,080-1,270 millió forint; A 400+100 m3 víztérfogatú víztorony költsége 1,650-2,022 millió forint körül mozog.

Írta mindezt Csics Miklós a Műszaki tervezésben, a hatvanas évek végén.
(A víztoronycsalád tervezője Kiss Gábor)
Rögtön mutatok egy-két példát. Azt meg ne kérdezzétek, melyik mekkora! :o)

Várhatóan augusztus közepén hirdeti ki a Fővárosi Vízművek Rt. az új, 3000 köbméteres budafoki víztorony kivitelezési munkálataira kiírt pályázat nyertesét - mondta lapunknak Péterffy Gábor, a vízművek kommunikációs osztályvezetője.

Öt jelentkező adta be pályázatát: a 31 ÁÉCS Kft., a Strabag Rt., a Vízép Mélyépítő Rt., az Arcadom Rt. és egy konzorcium, amelyet az Anterra Rt., a Dunaferr K Span Kft. és a Középületépítő Rt. alkot. Az ajánlatokat még e héten elkezdik értékelni.

A vízművek finanszírozásában megvalósuló beruházás tervezett költsége mintegy félmilliárd forint, a létesítmény várhatóan 2004. május végére készül el (NAPI Gazdaság, 2003. január. 29, 7. oldal). A 42 méter magas víztorony felépítése a budafoki felső zóna rekonstrukciójának első lépése, ezzel a háztartások harmadának javul majd a vízellátása.

A torony mellett megépül az azt töltő 700 méteres vízvezeték, valamint az üzemeltetéshez szükséges ürítővezeték is. Péterffy tájékoztatása szerint a beruházás a Budapest egyik leggyorsabban fejlődő zöldövezetének számító Budafok lakossági vízigényének kielégítését; a víznyomás-ingadozás kiegyenlítését, valamint a tűzivízrendszer biztosítását szolgálja. A vízhiány 2000-től vált akuttá, amikor nyáron többórás vízkimaradások voltak a környéken.

Andacs Botond
Forrás: Napi Gazdaság

Ma a Napi Gazdaságban bukkantam víztornyos cikkre. Este fel is rakom ide. Úgy döntöttem, ha törik, ha szakad, mától minden nap frissítek valamit. Végülis van miből. Meg hát mi fontosabb lehet a világon?