A Kulturális Örökség Napjai keretében egy sor víztornyot látogathattok meg, válogassatok kedvetekre! Van közte meglepetés is.

Ma egyébként fantasztikus kiránduláson vettünk részt a MÁV Nosztalgia Kft. jóvoltából. Hmmm, ezek a 100 éves víztornyok... Naponta megyünk el mellettük, sokan észre sem veszik őket, mi legalább felnézünk rájuk. Olykor meg is másszuk őket. És mindig, de tényleg mindig egy újabb csodával szembesülünk.

Majd természetesen felrakom a rengeteg képet, ami készült, de ízelítőnek egy kicsit itt van ez. Intze-torony a javából, 500+1000 köbméteres, 1910-ből. Fentről így néz ki, ugyanis teteje nincs, mióta a 80-as években lebontották róla. Nem volt semmi baja, csak néhány helyen kellett vona javítani, de valakik nagyon jól jártak ezzel a bontással is. Egyrészt sok köbméter faanyagot lehetett elhordani, másrészt az alpinistának annyi pénzt fizettek érte, hogy megjárta belőle a Himaláját is.

Viszonylag aktívan víztornyozom, mostanában nem annyira virtuálisan, mint inkább a gyakorlatban. Ezért is van, hogy ritkán írok ide (a fórumba sokkal többet). Aki nem értesült róla, most megtudhatja, még nem késő: vasárnap a Tatai úti víztornyot látogatjuk meg.

Villámlátogatást tettünk a Gizella malom épületében. Döbbenetes terek, szédítő mélység, egyedülálló panoráma. Beton, beton, beton. Na ide mindenképpen szervezek egy kirándulást, mielőtt még luxuslakásokká alakítják az utolsó négyzetcentimétert is.

Kicsit nyaraltam pár hétig, de hamarosan előkerülök megint.

Rövid hírek: Répai Éva víztoronylakása lesz a TV2 Laktérítő című műsorában pár hét múlva. Ennek kapcsán a hónap víztornya a Mészáros utcai lesz (februárban). Ez azt is jelenti, hogy a hó végén meg is látogatjuk, időpontot majd egyeztetünk.

Van egy eladó víztoronylakás Budapesten. Hamarosan erről is írok.

 

És köszönöm a sok képet, igyekszem felpakolni őket...

Óriási köd volt és hideg. A torony csodálatos. Mindig is kedvencem volt a külseje miatt, nem véletlenül az első a budapesti listában. Sosem jártam benne, egészen máig. Ezúton is köszönöm a Fővárosi Vízműveknek a látogatást mindennyiunk nevében! Azt hittem, hogy jó-jó, bemegyünk, ott az aljában majd lesz ez-az, de leginkább semmi, aztán a csőben felmászunk, ott a tartály és kész, mehetünk haza. Kívülről olyan kicsinek tűnik, Belül óriási, olyan, mintha a margitszigeti kistesója lenne. Csupa ablak, csupa fény. Fehér falak, csupa oszlop, csupa korlát. Legfelül világoskék mennyezet. Képek hamarosan, ízelítő a fórumban. Alvás.

Ja, a Hidrogombóc hírlevélben tévesen írtam, hogy felújították. Csak szó volt róla, de még nem...

Kedden az oroszlányi víztornyot néztük meg kívül-BELÜL-felül-alul! képek erről is hamarosan. Kicsit gyorsabban zajlanak az események, mint ahogy fel tudom dolgozni. Kiderült egyébként, hogy oroszlányban van még két víztorony egy közeli dombon, az egyikben sok éve laknak is, így megvan a következő rekord: az első víztoronylakó ororszlányi!

Felkerültek a belső képek, versolvasás után kattints!

Forgács József: Szocialista Stonehenge

Te szürke sziklaszilárd szimbólum,
Otromba gomba a dombtetőn.
Te tonnás-antennás várostörténelem,
Tájra táruló tároló.
Te éggel harcoló felhőkarcoló,
Éjjel vörös fénnyel pislogó logó.
Te glóriát tartó góliát, fenemód behemót.
Te nemmúló s nemmálló móló.
Te barbár hangár, vasbeton víztartály.
Te ólomhasú lomha súlyzó.
Te soklábas szakrális tótágas,
Díszefosztott oroszlányi totemoszlop.
Ó, te szocialista Stonehenge!

 

Szerencsére nem sült el rosszul, hogy a Kultúrház is meghirdette tegnap este a mai kis víztorony-látogatásunkat, egész sokan voltunk így. Kicsit késve, de (legalább felfokozozz izgalommal és várakozással) bejutottunk, mindenki egyből fel a lépcsőn, aztán a tartály alatti tér korom sötétjében persze megtorpantak, akik kisgyerkőcökkel érkeztek. Előre mentem a nagy sárga elemlámpával, így már mindjárt más volt.
Kis pihenő a tartály alatt, aztán máris irány tovább a tartály mellé, majd a hosszú létrán fel a magasba. Majd még továbba az ismeretlenbe. Eddig azt hittem, hogy fent korom sötét lesz és maximum por. Ehelyett világos volt (hiszen vannak a tetőn ablakok) és csupa élet! Vagy 100 galamb, egy tucat fióka, néhány tojás...
És ami ehhez jár: vastag guano réteg, 3-4 galambtetem (per négyzetméter). És ami ehhez jár: bűz és por. De azért szép ám ott fenn :)

Remélem senki nem kapott el semmilyen betegséget, így utólag belegondolva elég nagy vakmerőség volt oda felmenni.

Fotók lesznek majd, egyelőre nem értem haza a gépemhez. Akinek sikerült valami jót készíteni, küldje mailben vagy adok ftp hozzáférést!

Egyébként ha ma nem lettünk madárinfluenzások, akkor soha. Nekem azóta fáj a torkom. Meg kicsit a fejem.

Szerintem legyen az, hogy minden hónapban megnézünk egy víztornyot kívül-belül. Lehetne ez a hónap víztornya például.
Ígértem az újpesti (Árpád úti) meglátogatását őszre. Valószínüleg hétköznep munkaidőben lehet bejutni. Akit így is érdekel, kérem jelezze mailben nekem és elindítom a szervezést. Jó kis torony, érdemes megmászni.

Valamikor mostanában készül el a Víghtorony (IX. kerület, Gyáli út - Máv-munkástelep) teljesen. Értsétek ezalatt a torony telkének tereprendezését. János egy kis összejövetelről beszélt legutóbb telefonon. Ha lesz ilyen, akkor a dátumot szétkürtölöm a Hidrogombóc Hírlevélben + persze itt a szájton.

Rengeteg fotó érkezett a nyáron, elkezdem apránként felpakolászni.

Zsuzsi végre itt is bemutatja Gőztornyát. Ide klikk! Belőle lett a szeptemberi hónap víztornya.
(itt pedig erősen kibővített összefoglaló a szolnoki víztoronyról)

De talán a legfontosabb víztornyos hír: javában folyik a szegedi (Szent István téri) matuzsálem felújítása. Kaptam erről is egy rakás képet. De jó nekem :) Be kéne dobnom a közösbe. Íme itt van! Szegedé az október!
(itt pedig a felturbózott toronyleírás)

 

Szegeddel kapcsolatban további információk és képgaléria a térről itt.

És állítólag a Széchenyi téren ingyenes WiFi elérést biztosít az önkormányzat.

 

Komolyan mondom, hogy a dunántúli víztoronyvadászat tökléletesen sikerült.
Ragyogó napsütés, jó társaság, okosan megtervezett útvonal, tucatnyi víztorony, melyek között meglepetés is volt, amire nem is számítottunk. Finom ebéd, kedves emberek az egész úton, így bejuthattunk sok helyre. 428 kép (856 MB) készült, persze nem csak víztornyokról. Az alábbiakban a Gábor-Szabó Zsuzsi jegyzetei alapján összeállított útinaplót olvashatjátok:

Az első állomásra 10:45-kor érkeztünk:
Alcsútdoboz, Alcsút - Hatvanpuszta
Amiért ide jöttünk, az egy "mosonmagyaróvári-típusú" víztorony egy lótenyésztéssel foglalkozó műemléki védettségű majorság (1827) középpontjában. A hatszögletű víztorony állapota siralmas, a terő részben hiányzik, a lábai, falai omladoznak. A középső láb részben elbontva, miközben hozzáépítettek egy vakolatlan téglafalat. Egyik szemem sír, hogy ilyen állapotban van, a másik nevet, hogy találtunk egy régi víztornyot, amiről eddig semmit nem tudtam, csak azt, hogy állítólag létezik.

A következő megállónk 11:30-kor:

Vál - Marianna-puszta Dreher-birtok

A szerszámgéptároló szín tetején víztorony "Kivehető víz 50 m3" felirattal. Körben azonos stílusú tároló épületek, istálló és lakóépületek. Lovak a karámban, és egy óriási ugatós komondor szabadon. Emberek sehol. Attila volt a legbátrabb, kiszállt a kocsiból, és köszönt a kutyának, aki sarkonfordult és úgy eltűnt, hogy az alatt az egy óra alatt, amíg ott voltunk, nem találkoztunk vele, pedig az egész majort bejártuk. Jó kutya.

Zsuzsi jegyzetel tovább, immár a faluban:

12:35
Vál: István tér 4.
Középkori templomtorony kb. "Attila-átmérőjű" hajdani (kb. XVIII. sz.) óraszámlapokkal.
Mellette Római katolikus templom, melyet Ürményi József országbíró építtetett 1819-24 között. Klasszicista, 4 ión oszlopos portikuszos homlokzata miatt volt figyelmünkre méltó. Ürményi-mauzóleum a templom mögötti Kálvária csúcsán a temetőben 1834-ből.

14:00
Vál: Vajda János költő emlékháza
Háromosztatú, takaros kis parasztház a költő munkásságáról szóló kiállítással és egy bútorozott szobával, ahol két szülőszéket is láttunk.

közben:
Nepomuki Szent János öntöttvas szobrocskája a Váli-vízen átívelő hídnál

15:35
Tordas - Erdőmajor (helyileg védett műemlék)
Birodalmi lépegető-fajta víztorony betonból és téglából

16:10 Martonvásár: vasútállomás
Vasúti, hasáb alakú, szabadonálló kéttartályos típustorony.

16:12 Martonvásár: vasútállomás melletti dombon, a régi magtár mellett háromlábú acélszerkezetű víztorony, aminek a lábait nemrég kékre festették.

közben: Csirke-ebéd, lottózás, napozás

16:25 Ráckeresztúr: Terményszárító üzem
Magtárral egybeépített, sűrűgerendás poroszsüveg födémes víztorony két egymás feletti szintjén szegecselt vastartállyal, melyekből a vizet kb. 10 éve ürítették le. A földszinten 20 m mély víztartály búvárszivattyúval. Takarmánybúzával teli vasbetonpilléres magtár szép (ötszelemenes egyenes vonalú dúcvezetéses süllyesztett, hagyományos) fedélszékkel.

Utána: Ercsi: útszéli víztorony a sok antennával. Egy lista szerint 500m3-es emeltfejű. Mivel nem volt másik torony Ercsiben, talán ez az.

Közben: Ercsi cukorgyári kápolna neogót stílusban ( képek: 1 | 2)
1934-ben szentelték fel, épült XI. Pius pápa apostolkodásának 12-ik esztenedejében

18:10 Sárosd: vasútállomás
Martonvásári-típusú víztorony ezúttal sínekre merőleges hossztengellyel.

18:25 Jakabszállás: régi (krumplialapú) szeszgyár épületéből átalakított, romos, vastartályos víztorony pincével, mellette egy "
aquabuzogány" :o)

A majorság részeként Eszterházy majd Weis kastély a XIX. sz. végéről szecessziós stílusú kovácsoltvas ablakrácsokkal és igénytelen hozzáépítésekkel.

19:10 Aba: vasútállomás
Meglepetésünkre Intze-tartályos, négyzeteshasáb alakú víztorony, a külső falán lévő mércéből ítélve 50 m3 -es (zöldre festett) szegecselt vastartállyal.

19:30 Felsőszentiván
Ötszintes, klasszicista stílusú műemlék víztorony, melybe hajdan szélkerék hajtotta fel a vizet. A háborúban szétlőtték, a szélkerék helyett vörös csillagot kapott.